Magyarok a játékfejlesztés hőskorában

Vakondok 4. - Egy kötelező doku

2017. május 01. - Indie Crawford
80-as évek magyar számítógépes játék ipar

Nem túlzok, ha hazánk egy, a számítástechnikán túlmutató kultúrkincseként írom le a korszakot, melyről a független filmes, Matusik Szilárd legújabb alkotása megemlékezik. A Vakondok sorozat negyedik, Végigjátszás alcímet viselő tagja nem csak, hogy méltó a szintén fontos, és izgalmas témákkal foglalkozó előző részekhez, de bátran nevezhetjük a legkiforrottabbnak is mind közül. Nem filmkritikát szeretnék azonban írni, helyette röviden vázolnám a filmben kibontott, a számítógép-ipar, a játékok, valamint a magyar történelem kataklizmáinak találkozásából következő eseményeket.

Matusik Szilárd filme a magyar játékfejlesztésről: Vakondok 4 – Végigjátszás

Az első mikroszámítógépekről már írtam korábban. Ezek a PC-k korát megelőző gépek voltak az első olyan eszközök, amelyek eljutothattak a háztartásokba is. A 80-as évek számítógépes színterét uraló gépek, az Atari, az Amiga, a Spectrum és a legendás Commodore 64 alapvető szocializációs élményt jelentenek a mai nemzedéknek, én is a jó öreg Enterprise-on kezdtem „pályafutásomat”. Ezen gépek egyik legfontosabb felhasználási területe természetesen a szórakoztatás volt. Annak, hogy a számítógép nyújtotta csoda kikerült az egyetemek, és nagyvállalatok jelentette privilegizált körből, és belépett a családok nappalijába, messzemenő következményei lettek: A modern videójáték-ipar megszületése erre az időszakra tehető.

A játékipar új és új platformjai, a mikroszámítógépek rendre Nyugatról érkeztek, és akármennyire próbált megvédeni a hanyatló nyugat digitális ópiumától minket már az akkori politikai garnitúra is, mégis csak bekerültek az országba ezek a masinák. Igaz, ebben az időszakban éppen a nyugati nyitás unortodoxnak nem nevezhető politikájával kísérletezett a Moszkva egyre lazuló pórázán tartott diktatúra állampártja, az Magyar Szocialista Munkás Párt. Ennek egy várható és kontrollálható következménye volt a gépek fokozatos beáramlása, bár a filmben megszólaló szereplők tanúsága szerint, koránt sem képezte a fehér gazdaság részét a legtöbb, a Vasfüggönyön átszivárgó computer. Megjelentek minden esetre ezek, amiben viszont csak néhány élelmes vállalkozó reménykedhetett, arra sem a magyar érdeklődők, sem a nyugati játékpiacok nem számítottak.

Régi gépek: Commodore 64
A Gép, A Társ, a Legenda: Commodore 64

Néhány év alatt ugyanis, a Nyugaton forgalmazott Commodore 64-es és egyéb játékok jelentős része, köztük a leginnovatívabb darabok egy részével, Budapesti bérházak pincéiben, panellakások szobáiban készültek. A szovjet blokk egy kicsiny országa a játékipar első forradalmának élharcosává vált, anélkül, hogy akár itthon, akár a játékosok között különösebb jelentőséget tulajdonított volna ennek bárki is. Így, az első magyar részvénytársaság megalapítása is a játékiparhoz kötődik.

Vakondok 4 - Végigjátszás előzetes
Időrégész, régi magyar játék
Az Időrégész egy teljesen magyar feljesztésű, úttörő játék a 80-as évekből. Próbáld ki!

A sivár szocialista blokk nyújtotta környezet, az egyéb kitörési lehetőségek hiánya okozhatta, hogy a kiemelkedően tehetséges programozók, matematikusok, designerek és zeneszerzők tucatjai jelentkeztek a vállalkozói toborzások során. Ezek az emberek Nyugaton vélhetően kellemes fizetésért hódolhattak volna a tudománynak, vagy a művészeteknek, itthon viszont, a Nyugati világ játékéhsége miatt ez, a játékprogramozás hozhatott értelmes és jövedelmező elfoglaltságot a számukra. Az új, izgalmas és nehezen hozzáférhető technológián való kísérletezés, a valódi piacon való megmérettetés és siker nyújtotta mámor, a dollár formájában érkező kemény valuta és – gondolom  a játékokkal való munka nyújtotta öröm olyan elegyet alkotott aminek hatására a garázs-körülmények között dolgozó magyar csapatok gyakran lekörözték a többnyire magányosan/külön-külön dolgozó nyugati profikat.

The Last Ninja: részben magyarok készítették minden idők egyik legkultikusabb Commodore 64-es játékát is

Bár a 90-es évektől egész a mai napig is akadnak magyar sikerek a játékok terén, hát még a szélesebben vett IT szektorban, ez a fajta mesterséges és koncentrált teljesítmény és a nemzetközi jelenlét persze nem bizonyult fenntarthatónak, a Fal leomlásával és a technológia változásával ez a kegyelmi speciális helyzet tovatűnt. Az akkori (jellemzően rettentő fiatal) úttörők többsége ma is aktív és sikeres, a világ számos pontjáról bejelentkezve vallanak a filmben csillogó szemmel, erről a számukra meghatározó és számunkra is inspiráló időszakról. Vagy egy tucat interjúalany szólal meg a filmben, köztük Rényi Gábor a legendás Novotrade Zrt. (a később a Sega-ba olvadt, első magyar részvénytársaság alapítója), vagy éppen Mérő László etológus, aki ekkoriban szintén játékfejlesztőként tevékenykedett a cégnél.

Magyar SEGA játék: Ecco of the Dolphin
Talán minden idők leghíresebb magyar-kötődésű játéka, az Ecco of the Dolphin a Sega gondozásában jelent meg

Matusik filmje hiánypótló alkotás, nagyon ideje volt már a magyar közvélemény elé tárni ezt a kort, ezeket a fiúkat – mert bizony, sajnos női fejlesztő csak elvétve akadt, és ha nem csal az emlékezetem a filmben sem találtunk ilyet, a közönség soraiban szerencsére azonban már igen. Gamerként, programozóként és magyarként már-már megindító az élményt. Remélhetőleg lesznek még vetítések a közeljövőben és/vagy hamarjában felkerül az alkotás a netre, a sorozat többi darabja mellé, hiszen szombati esti szórakozás gyanánt sem utolsó, bennfenteseknek pedig nyilván kötelező darab! (Ha lájkoljátok a Facebook-oldalamat, ígérem jelenteni fogom, ha online lesz a film!)

Magyar fejleszétésű játék: Abandoned Places
Ez nem a Diablo egy ki nem adott része, hanem egy szintén magyar fejlesztésű játék Amigára és PC-re (DOS-ra) 1992-ből

A bejegyzés trackback címe:

http://indiecrawford.blog.hu/api/trackback/id/tr5812453839

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Bambano 2017.05.02. 13:02:15

a leghíresebb magyar kötődésű játék szerintem az Impossible Mission volt.

mioporfeszosz 2017.05.02. 16:59:40

Azért ez ebben a formában kicsit túlzás, hogy minden idehaza készült "lakótelepi pincékben".
Kb ugyanaz a romantikus túlzás, minthogy a vadnyugaton mindenki töltött 6lövetűvel járkáló pisztolyhős volt...
Természetesen egyfelől szomorú, hogy ezt a kort és a kezdeteket ilyen kevesen ismerik, ma ez egyáltalán nem része a nyilvánosságnak, közbeszédnek, digitális kultúrának.
Másrészt ezt is elpuskáztuk, ha lineárisan extrapolálom azt ,hol tartottunk a digitális technológiában a rendszerváltás körül, fejben, képességben, emberanyagban, országos lehetőségben, itt ma egy csont 21.századi E országnak kellene lennie, a budin is gigabites optikával az utolsó tanyán akár, startupok ezreivel, 15éve csont elektronikus online közigagatással és szemlélettel, kisnyugdíjasnak is okostelefonnal, az E biznisz mindenféle oldalvizén ideömlő dollármilliárdokkal.
Na ehhez képest meg lehet nézni, mi van.
Állami tévéreklám ,hogy ne kockulj kisfiam, mert elvisz a kék bálna, inkább focizzál.

chomuv 2017.05.02. 18:43:54

@Bambano: Csak a masodik resz volt magyar fejlesztesu. Az elso/eredeti fejlesztoje az Epyx volt. Az Ecco the Dolphin viszont teljesen magyar fejlesztesu volt.

www.mobygames.com/game/impossible-mission
www.mobygames.com/game/impossible-mission-ii
www.mobygames.com/game/ecco-the-dolphin

Cirrus 2017.05.02. 22:54:25

Azért elég drága volt egy ilyen gép ahhoz, hogy egy panellakásban lakó átlagos család megengedhesse magának (pontosabban a gyerek/eknek). Emlékeim szerint egy Spectrum nagyjából egy éves átlagfizetésből jött ki, de ehhez kellett legalább egy magnó, és egy tévé, jobb esetben még egy joystick is akadt, de ezek szintén nem voltak olcsók. Egy fekete-fehér tévé pl. nagyjából 2-3 havi átlagfizetés volt. Mondjuk használhattad a nappaliban lévőt is, ha nem volt jó műsor. Gazdagék persze Amigát vettek a gyereknek, ami nagyjából megfelel egy mostani egy millás csúcs gamer konfignak 3 db 4K-s ívelt monitorral....

dez01 2017.05.05. 10:40:11

Nem emlékszem mikor hozta fater a commodoret bécsből - már az újabb fajta volt, mondjuk csak magnóval. de úgy is jó volt:) Vidéki panellakóként kaptuk:)

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2017.05.05. 15:50:29

@Cirrus: "Emlékeim szerint egy Spectrum nagyjából egy éves átlagfizetésből jött ki"

Legfeljebb amikor még újdonság volt. Aztán az egyik legkurrensebb családi szállítmány Németországból vagy Bécsből. Persze, drága volt, de mégis nagyon sok család szánta rá a pénzt. Tévéje pedig akkor már gyakorlatilag mindenkinek volt. Furcsa módon akkor még egyáltalán nem látszottak az előjelei annak a robbanásnak, amivel a PC-k aztán terjedni kezdtek. Egy PC akkoriban 4 piszok ronda színű grafikus megjelenítést tudott, recsegő hanggal, a Commodore-gépek 16-színűt, 3 csatornás szintetizált zenével.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2017.05.05. 16:13:00

"ebben az időszakban éppen a nyugati nyitás unortodoxnak nem nevezhető politikájával kísérletezett a Moszkva egyre lazuló pórázán tartott diktatúra állampártja"

Buta szöveg, kihagyható lett volna. Az neked nem elég unortodox, hogy egypár szocialista országhoz képest rohamosan lanyhult a demagógia, Bécsbe nagybevásárlásra jártak át a kiskereskedők meg aztán mindenki, a kormány egyre jobban engedte a valutaváltást, emelgette a személyes árubehozatal vámhatárait? A szocialista kormányok lassan kijárták, hogy Amerika egyre több alkatrészt és terméket vegyen le a COCOM-listáról – a "digitális ópium" behozatalát ők akadályozták, nem az oroszok! –, enyhültek a vízumszabályok, bilaterális vámegyezményeket kezdtek kötni, és így tovább. Az ortodox módszer Bulgáriában meg az NDK-ban volt. Nem kell mindig mindenhol orbánozni.

Nekem a leginkább furcsa az, hogy hogyan jutott el hozzánk az a rengeteg program. Internetről még csak nem is hallottunk – mások sem nagyon, kicsit később is még csak a BBS-ek voltak a PC-s beszerzési források –, csak lemezen terjedt a cucc. Olyan ez, mint hogy "hallottam egy viccet". De mindenki csak hallotta valakitől. Ki találta ki? Ki hozta a programokat? A Koala Painter, Music Shop meg a Simon's Basic még lehetett, esetleg, keresett szoftver, de Duplicator vagy a Disk Demon már csakis a szakmát érdekelhette, és csak a szakmától juthatott ide. Áldott legyen a neve, aki ilyeneket szerzett, olyankor, amikor még boltokban sem lehetett sok dologhoz hozzájutni.

Indie Crawford · http://indiecrawford.blog.hu 2017.05.21. 13:10:19

@Androsz: Azt hiszem félreértettél. Az unortodoxot jelen esetben szélesebb értelemben, nem első sorban az MSZMP-re értettem, ellenkezőleg, arra céloztam, hogy míg a kommunisták számára persze nagyon újszerű volt a nyugati nyitást, az ország vezetőinek jelentősebb része kb. Szent István óta ezen az úton járt, a nyugatos politika pedig szélesebb körökben is gyökeret eresztett azóta, mint tudjuk.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2017.05.21. 14:46:15

@Indie Crawford: Ez már szimpla világpolitika és történelem, vagyis súlyosan off-topik ügy. Sajnos itt már mi maradunk a fura jövevények, akiknek a beszédét senki sem érti, akiknek a felmenőit egyik néphez sem lehet besorolni, és akiknek a vezetői rendszeresen bolondot csináltak magukból (és belőlünk) jóval a szocialista korszak előtt is, sőt annál is sokkal régebben. Pedig van nagy nyugati ország, amelynek a népe előtt mi már itt voltunk. de ettől még mi maradunk a pofozózsák, mi "Európa" keleti oldalát védjük, amikor magunkat védjük, ezért mindig érdemes volt hitegetni bennünket a Nyugat barátkozásával. Mi pedig mindig szívesen dőltünk be nekik újra. Az oroszok talán minket eresztettek hosszabb pórázra másodikként, Jugoszlávia után, talán mert minket hatásosabban ért el a "nyugati métely", kihasználva a Habsburg megszállás során felépült rendszer emlékeit. Néha ezzel mi jól jártunk, például a mikroszámítógépekhez és más modern eszközökhöz való viszonylag könnyű hozzájutásnál.

Lehet, hogy ez a nyitás nem volt unortodox, és más efféle nyitásokhoz hasonlóan működött, de végül is működött. Mert bohócnak mindig jól jön egy Nyugatnak behódolni vágyó, az ideológiai elnyomás után bárminek örülő kis ország. Ezért még a Közös Piac utódját, az EU-t is megnyithatják előttünk, ha csendben maradunk. Aztán amikor a valódi unortodoxiával próbálkozunk, akkor persze meghúzzák a pórázt, amire mi kötöttük magunkat naiv szolgálatkészséggel.

Most látszólag bőséggel árad ránk a Nyugat áruterméke, és az emberek ezért ezt szabadságnak hiszik. Mindig ugyanannyiért vehetünk számítógépet, meg mindent, de jó. De eközben szidni lehet az unortodoxiát, mert csak, és közben azt hinni, hogy a klasszikus módszereknél maradva is szabadok maradhatnánk. A mostani kormány rengeteg dologért szidható, de az unortodoxiáját felemlegetni, főleg ez alatt a poszt alatt, talán fölösleges volt.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2017.05.21. 14:51:12

Érdekes dolog, valahogy levélváltásokba keveredtem egy még tanuló sráccal, aki valamiért beleszeretett egy Commodore 64-esbe, amit otthon talált. Ő már a jó PC-k korába született, és mégis meg tudta fogni ennek a gépnek valamilyen erénye. Azok, akik ismerik, sorolni tudják azokat az erényeket. Nosztalgia marad, mert a PC-kkel felfedezett lehetőségek ismeretében általánosságban értéktelenné avult egy 8 bites hobbigép, de nem tudhatjuk még, hogy nem lesz-e valamikor magas aukciós ára egy működőképes példánynak. Szóval tessék vigyázni rá, kincset őrzünk. :-)

Indie Crawford · http://indiecrawford.blog.hu 2017.05.21. 21:05:50

@Androsz: Hú, kicsit messzire szaladtunk, szerintem a dolog koránt sem olyan "szimpla" ahogy itt most fölvázoltad, de valóban nem szeretnék sokkal mélyebben értekezni erről itt. Azonban a jogot fönn tartom, hogy én döntsem el mi fölösleges és mi nem a saját posztomban. A hozzászólást mindenesetre köszönöm, és abban biztosan egyet értünk, hogy a régebbi gépek (is) csodálatosak! :)

eMeL · http://emel.blog.hu/ 2017.06.26. 11:00:31

Ebben a hőskorban a szoftvernél is erősebb volt a hardveres magyar szürkeállomány.
Emlékszem milyen csodás gépeket raktak össze magyar mérnökök.
Ezen a téren (a pénzügyi lehetőségeken túl persze) semmivel nem voltak rosszabbak az amcsi gépeknél. Sőt, hihetetlen kreativitással pótoltuk a technikai szakadékokat.