Az elsőm...

2016. január 01. - Indie Crawford

Első programjaimat egy Enterprise típusú mikroszámítógépen írtam – ez a PC-k elődje, a híres Commodore 64 és ZX Spectrum unokatesója – valamikor a méltán szép emlékű, gondtalan 90-es évek hajnalán. Ez a nagyszerű kütyü, mely most ünnepelte 30. születésnapját, valóságos erőműnek számított a maga idejében 4 MHz-es(!) órajelű processzorával, 128 KB-os(!) memóriájával és 256 hipnotikus szín megjelenítésével. A gép külalakja, piros, kék és zöld gombjai, a beépített kis joystick láttán a vad izgatottság közepette ugyan arra gondolt gyerek és felnőtt: játszunk már, játszunk már, játszunk már!

Enterprise Számítógép
Íme a csodálatos Enterprise mikroszámítógép!

"Neve: Enterprise" :)

Miután rákötöttük a TV-t, majd bedugtuk a kazettás magnót, már kezdődhetett is a játékprogramok beolvasása. A magnó kimenő jelét egyszerű jack-kábel segítségével kellett rákötni a számítógépre, megadni a megfelelő instrukciókat a gépnek, majd megnyomni a play-t. Mármint a magnón...

Ekkor életünk első(!) 'Loading' felirata kíséretében a beépített hangszórókból felcsendült a programot kódoló dallam, ez a furcsa sípoló zene, mely a későbbi betárcsázós modemek hangja miatt lehet még némileg ismerős. Más talán zajnak nevezné, de számomra zene volt ez, vagyis inkább fenséges muzsika és nem sok kellett hozzá, hogy összefusson a nyál a számban ha felcsendült.

The Lands of Havoc, szép játék!

Akadt azonban egy különös, másik módja is, hogy az ember programokat diktáljon a gépbe. A számítástechnikai lapokban, a géphez készült kiadványokban fellelhető programkódokról beszélek, melyeket sorról-sorra begépelve, kínosan ügyelve a „helyesírásra”, szintén csodálatos dolgokra volt rávehető a cucc. Noha működésük mikéntje szinte annyira mágikusnak tűnt, mint a kazettás módszer digitális kígyóbűvölése, azért a kriptikus szavak és számok látványa mégis csak egy csarnokkal beljebb engedett a computer programozás elvarázsolt palotájába.

hetedhet_enterprise.jpg
Hetedhét Enterprise, a legmenőbb

A géphez mellékelt IS-BASIC (ez egy magyar vonatkozásokkal is bíró programnyelv) füzetecske egy kissé száraznak bizonyult még nekem abban a korban, ellenben a hamarosan fölfedezett Hetedhét Enterprise sorozat végérvényesen megszerettette velem a kódolás művészetét, amiért nem lehetek elég hálás a kifejezetten gyerekek számára szánt könyvek szerzőinek.

is-basic_program_kigyobuvoles.gif
Apropó kígyóbűvölés... :)

Sok idő eltelt azóta, én pedig túl vagyok már több cégen és több ezer sornyi programkódon is. Ebben az iparban az biztos, hogy semmi sem biztos. A tanulás teszi ki az idő jó részét - vonzó terep annak aki szeret tanulni. A gyakorlati oldal a problémák megoldásáról szól, és minden egyes megoldás új sikerélményt és megerősítést ad, és egyben kibontja a tudás egy újabb réteget. Az ember néha megrészegül ettől, titkos tanok beavatottjának, mágikus litániák tudójának érezve magát, ami nem is rossz párhuzam ha Arthur C. Clarke 3. törvényére gondolunk.

A programozó tehát időről időre kénytelen figyelmeztetni magát, hogy akadnak fontosabb dolgok is, hogy a mágia könnyen feketemágiaként emésztheti föl használóját, hogyha öncélúvá válik..

hetedhet_enterprise.gif
Programozó kabala...

Első komolyabb sikerélményem úgy is mint első önálló megoldott problémám, melyre ma már csak úgy tekintek vissza, mint az első programomra, noha ez nem teljesen pontos, de mégis, szóval az első programom családunk egy barátjához köthető aki látva, hogy a körülöttem lévő felnőtteket folyamatosan azzal bombázom, hogy adjanak nekem valami programozni valót, frappáns feladványt eszelt ki.

Nem könnyű olyan feladványt adni valakinek melynek megoldhatatlansága nem is kedvetleníti el az embert, de azért épp elég nehéz ahhoz, hogy sikerélményt adjon. (Aki valaha tervezett már játékot az jól ismerheti ezt a dilemmát...) Én még elég fiatal voltam, emberünk pedig egy kicsivel fölé lőtt, de azért lelkesedésem nem lankadt és annál nagyobb öröm volt egy-két évvel később, talán már QUICK BASIC dialektusban vagy TURBO PASCAL nyelvben, és jól lehet a jó öreg Enterprise helyett már PC-n, de venni az akadályt...

A feladat egyszerűen hangzik: mozogjon egy labda a képernyőn úgy, hogy visszapattanjon ha falat ér.

Szóval ez volt nekem az első, ezzel indult útjára sok minden, többek közt most ez a blog is!

A felirat klikkelhető!

A bejegyzés trackback címe:

https://indiecrawford.blog.hu/api/trackback/id/tr818199424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hedgehog 2016.01.01. 19:17:02

Nekem még mindig megvan a gép, magnó, könyvek, kazetták :)

Indie Crawford · http://indiecrawford.blog.hu 2016.01.01. 21:28:02

Irigyellek Hedgehog, ha esetleg megválnál tőle, szólj! Bár gondolom ez nem opció, főleg most, hogy felszínre hoztam a régi emlékeket! :)

Hedgehog 2016.01.02. 01:30:50

Jóideje nem vettem elő. Vagy majd egyszer adjam oda egy múzeumnak?
:)
Amennyiben komolyan érdekel, keress: fabiangz dzsímél
Még nem vagyok biztos benne, de lehet, hogy megválok tőle. Nem kéretem magam, hanem tényleg a mai napig fel sem merült ennek a gondolata és most morzsolgatnom kell ezt a lehetőséget.

SaGa 2016.01.18. 13:48:15

IS DOS, 720k-s flopy (hetekig hajkurásztuk azt a NEC típust, amit át lehett jumperelni 1,2MB-sról 720k-sra), 512MB virtualdisk, epromba égetett asembler-disasembler, sk épített kiegészítő, ami mindezeket hordozta, mindenféle C-k (Aztec C és hasonlók, bár igazából sosem kedveltem meg a C nyelvet, a Pascal jobban tetszett), turbo Pascal, dBase III programok hurcibálása Enerprise és PC között (a feliratok karaktereinek oda-vissza konvertálása volt a legnehezebb része, ráadásul nap-mint nap meg kellett csinálni). '89-'91 között napi rutin volt. Csak a gép nem a sajátom volt, amikor végetért a kapcsolat azokkal, akiknek fejlesztgettem ezt-azt (pl videotéka üzemeltető rendszert) vissza kellett adni a spéci áramkörrel együtt.

SaGa 2016.01.18. 16:12:22

Arra már sajna nem emlékszem, mi volt annak a kft-nek a neve, ahol a kiegészítő panel nyákját, a hozzá való kacsolási rajzot, meg a spéci beégetett PROM-ot (nem e-prom, prom) vettem, a Lumumba (azóta Róna) utcában, de ők ilyesmiben utaztak. Enterprise meg Spectrum kiegészítőkben. Az 512Kb (bocs, nem mega, kilo, az első HDD-m volt 40 Mega, 2 évvel később) RAM ára majd egy félhavi akkori fizum volt, pont előtte égett le valami RAM gyár és egyik napról a másikra felugrottak a RAM árak. Pedig hely lett volna még 512 megának, de nem futotta rá a megrendelőnek. Jó kis gép volt, megvolt hozzá az EXOS könyv, amiből minden hardverelemét alaposan meg lehetett ismerni és programozni.

Indie Crawford · http://indiecrawford.blog.hu 2016.01.18. 16:51:20

@SaGa: Hát igen, mikor annyi idős volt nekem az EXOS még magas volt, meg száraz, de a BASIC, főleg a posztban is említett Hetedhét Enterprise miatt nagyon adta... Tényleg le a kalappal az amúgy magyar szerző, Lukács Sándor Ede előtt!
süti beállítások módosítása