Majd 7 hónappal ezelőtt – szinte napra pontosan legutóbbi bejegyzésem születésekor hagyta el a kilövőállást A NASA InSight nevű szondája, hogy aztán a mai napon várható izgalmak közepette küldetése következő fázisába lépjen. Elhihetitek, nem a drámai hatás véget szünetelt a posztírás, de ha már így alakult, a szonda Marsi landolását már nem akartam kihagyni, mint lehetőséget a mindnyájunkat egyaránt sújtó crawfordtalansággal való leszámolásra! Ha csak ez nem indietlenség... Marsra szállunk, lényegalényeg!
Sikeres landolás esetén az InSight olyan méréseket fog végezni amilyeneket nem látott még a szomszéd égitest, aki talán még bele is pirulna kicsit a dologba, ha nem már eleve Vörös Bolygó néven szerepelne a telefonkönyvben IMDB-ben. A NASA ezúttal a köpenye alá szeretne betekintést nyerni, e célból pedig a szonda meg is fúrja majd a marsfelszínt, hogy aztán elhelyezhessen egy afféle planetáris hőmérőt, a nem kevesebb mint 5 méter mély furatba. Ezen műszer, valamint a Mars-rengéseket figyelő szeizmográf feladata adatokat gyűjteni a a bolygó felszíne alatti történésekről. Olyan fundamentális kérdésekre kaphatunk választ általuk, mint hogy szilárd, vagy folyékony-e a bolygó magja, és vélhetően a Mars, a Föld és az egész Naprendszer keletkezésével kapcsolatban is lényeges információkkal gazdagodhat az emberi tudás. E élokat szolgálja még az egységen elhelyezett harmadik műszer is, amely rádió jelek segítségével fogja vizslatni a bolygó belsejét, valamint annak forgását.
A három fő műszer mellett helyett kapott még az eszközön több kamera, időjárás figyelő eszközök, valamint egy RetroReflectornak nevezett lézer-tükör is, amely a tervek szerint a jövőbeni (akár emberes) küldetések során segítheti a távolságmeghatározást az érkező járművek számára.
Szintén a jövő technológiáit demonstrálandó, a szondával együtt utazik még két miniműhold, azaz CubeSat, melyek a landolási adatokat hivatottak visszaküldeni a Földre. Ezek működése a landolás szempontjából nem nevezhető kritikusnak, ám a különböző tervezett mélyűri küldetések során a kommunikációt nagyban támogathatják az ilyen eszközök.
Ez a csomag érkezik tehát, remélhetőleg épségben a Marsra, az Elysium síkságra közelebbről, november 26-án, magyar idő szerint 8-óra tájt. Az érkezés hatalmas sebességét a marsi légkör, a szuperszonikus ejtőernyők valamint fékező rakéták hivatottak nullázni. Ebből már kitűnhet, a Marson landolni nem egyszerű feladat. A 2016-os Schiaparelli óta, ez az első ilyen kísérlet a Marson, és az európai leszállóegység kudarcát ha nem is feledtetné, de nagyban enyhítené egy sikeres touchdown.
Drukkoljatok tehát a NASA-nak és kövessétek az eseményeket élőben este 8-tól a velünk!
