Van úgy, hogy nem jön össze minden ajándék időre. Hiába az ideges rohangálás a habzó szájjal a vásárlási lista különböző elemeit kergető ünnepi tömegben, a nyomás napról napra egyre nő, de hiába az utánajárás, a hipster mintás derékmelegítők meg a LEGO-ból építhető Halálcsillagok hada, mégsem lelünk megfelelő kacatra, amivel játékmániás/sorozatfüggő/mérnök-informatikus szeretteinknek kedveskedhetünk. Pánikra semmi ok, Indie – ez én volnék – segít ahol tud! Összeszedtem három olyan ajándék ötletet, melyek még most, az ünnep finisében is beszerezhetők, és melyekkel nagy eséllyel nem lövünk félre. Ellenkezőleg, a hozzánk kedves személy vélhetően azzal a vigyorral fogadja majd kedvességünket, amiből az ember azonnal érzi, hogy beletrafált, nem puszta udvariasságról van szó. Ehhez nem is kell olyan sok, mutatom!

Az ezoterikus programnyelveken már túl vagyunk, ezúttal pedig egy valamivel praktikusabb válogatással állok elétek. Magyar és nemzetközi programozó fórumokon egyaránt visszatérő kérdés, hogy melyik programozási nyelvvel érdemes a szoftverfejlesztés rögös útjára lépni. Szeretnék bemutatni néhányat a legnépszerűbb, legelterjedtebb programnyelvek közül, kiemelt figyelmet fordítva olyan szempontoknak, melyek különösen vonzóvá tehetnek egy adott nyelvet a kezdők számára. Próbálom meglelni a gyakorlati alkalmazhatóság és az eredményes tanulás optimumát a programkód előállításának tudományterületén művészeti ágán.

Úgy látszik, ilyen hónapokat élünk, a régi Internet Explorer kivérzése után a web flashtelenítése felé is léptünk egy nagyot.

Azoknak sincs szégyenkezni valójuk akik a kódolással kevésbé állnak intim viszonyba, és inkább eggyel absztraktabb szinten, grafikus szerkesztői felületeken keresztül űzik a számítógépes játékkészítés ultramenő mesterségét. A legeredményesebb út a közhiedelemmel ellentétben általában a legélvezetesebb is, és ez személyről személyre változik. Ez a cikk mégsem első sorban nekik szól. Az általam bemutatni kívánt játékmotor, bár számtalan játékfejlesztéssel kapcsolatos eszközt ad használója kezébe, mégis csak egy programozói keretrendszer. Nem jár hozzá alapból szerkesztő felület, noha akadnak rá azért ilyen eszközök is.

Az interaktív felületekhez képest egy programkönyvtár vagy keretrendszer nagyobb szabadságot kínál, de természetesen emellett nagyobb önállóságot is követel meg, és persze magasabb szintű programozói ismereteket. Egyszóval nem szolgálja föl csokornyakkendős pincér az étlapot, viszont biztosak lehetünk abban, hogy azt esszük meg amit főztünk.

Az utóbbi másfél-két évtizedben nagy változások történtek a weben, a korábban egyszerű weboldalak helyét az interaktivitás, a gazdag megjelenés, az applikáció szerű webes tartalom vette át. A böngésző komoly szoftver platformmá nőtte ki magát, irodai programok, közösségi alkalmazások, blogmotorok, weboldal készítő és karbantartó rendszerek jelentek meg és persze nem maradhatott ki a buliból a böngészős játékok armadája sem. A Flash bukása és a JavaScript, valamint a HTML5 mennybe menetele új irányt jelölt ki, szabványosított és támogatott környezetet biztosítva az applikációk és köztük a játékok fejlesztéséhez. Ma már a JavaScript fejlesztő a böngészőn keresztül közvetlenül a videókártya nyújtotta számítókapacitáshoz is hozzáfér, így már az interaktív 3D-s megoldások sem jelentenek gondot és a modern hardveren a böngészőben futtatott JavaScript kód teljesítménye egyre közelíti a közvetlenül a gép operációs rendszere által futtatott önálló alkalmazásokét. A sokáig félreismert, rossz hírű JavaScript pedig már nem csupán a böngészőben a kliens oldalán, de a vonal másik végén, a szerver oldalon is remekel. Nem csoda, hogy a JavaScript programozó ma a legkeresettebb a piacon.