Ott vagyunk már?

5 biztató fejlemény Mars-utazás ügyben

2017. augusztus 19. - Indie Crawford
Mars-utazás
A poszt nyitó és záróképe a National Geographic vonatkozó sorozatából származnak

Eltelt némi idő, mióta utoljára űrkutatással és/vagy Mars-utazással kapcsolatban írtam, és persze történt azóta egy s más a témában, illetve fontos mérföldkövek tornyosulnak előttünk a következő hónapokban is. Kiemelnék hát néhány fejleményt, olyanokat, melyek döntően befolyásolhatják az emberi Marsraszállás mikéntjét és mikorját.

  • A Súlyos Sólyom szárnyra kél

    A lista első két helyét is SpaceX-es ambíciók teszik ki, ami annak fényében érthető is, hogy Muskék vállalkozása az űriparban zajló paradigmaváltás szimbólumává vált, és persze nem is érdemtelenül történt mindez. A Falcon Heavy nem csak a vállalat, de a ma üzemben lévő rakéták legerősebbikének is ígérkezik egyben, legalábbis amíg a NASA saját fejlesztésű rendszere, az SLS, vagyis a Space Launch System meg nem érkezik. A űreszköz a SpaceX ma is üzemben lévő, kilövés után visszatérő és később újrahasznosítható – és mint ilyen forradalmi újítást jelentő – rakétájának, a Falcon 9-nek egy speciális variánsa lesz. A Heavy változatban három darab Falcon 9-es repül egymáshoz csatlakozva, ami tehát összesen 27 rakétahajtóművet jelent. A Star Wars-ból ismert Millenium Falcon után elkeresztelt rakéták sorba kapcsolása egyszerű koncepciónak hangzik, de a SpaceX csapatának alaposan meggyűlt vele a baja. A tervezettnél évekkel tovább nyúló fejlesztési fázis azonban, úgy tűnik, a végéhez közeledik: Musk nemrégiben idén novemberre tette a lehetséges első teszt-kilövés dátumát, igaz erre az első repülésre még ő maga sem jósolt semmi jót, úgy tűnik mindenesetre, hogy a projekt lassan célegyenesbe ér. És hogy miért fontos ez a Naprendszer kolonizálását illető terveink szempontjából?

    SpaceX tréfa
    Valami folyton kimarad a képletből...

    A Falcon Heavy az ígéretek szerint Hold-, sőt Mars-közelbe is képes lenne eljuttatni a tetején csücsülő Dragon kapszulát, benne olyanféle értékes rakománnyal, mint pl. szondák, kísérleti eszközök, landoló egységek, nyersanyag előállítására alkalmas felszerelés vagy éppen emberi személyzet. Önmagában sem lebecsülendő célkitűzések ezek, de ha hozzávesszük, hogy mindezt egy magánvállalat érné el, ráadásul a részben már bizonyított újrahasznosíthatóságot és árcsökkenést szem előtt tartva, akkor könnyen az űrkorszak egy dicsőséges új fejezetének a víziója kerülhet a lelki szemeink látókörébe. Persze azért várjuk ki a novembert, és lássuk csakugyan megvalósul-e végre a Falcon Heavy várva-várt első repülése, és ha igen, hogyan sikerül.

  • A sárkánylovaglás sem lehet Targaryen orosz privilégium

    SpaceX Dragon Crew tesztje

    Egy másik SpaceX projekt, a NASA magánszektor irányába zajló pályázati rendszerének keretein belül készülő, emberi utasokat is szállítani képes Dragon űrkapszula, avagy a Dragon 2 került listám második helyére. A Boeing által fejlesztett Starliner, valamint a NASA saját fejlesztésű Orion kapszulája mellett, a Crew Dragon-ként is emlegetett SpaceX fejlesztés, fontos darabkáját jelenti az űrkirakósnak. Az űrsiklók nyugdíjazása óta, az Egyesült Államok nem képes saját jogon embert juttatni ugyanis az űrbe, rendre orosz Soyuz kapszulák, valamint a velük kompatibilis hordozórakéták bérlésére kényszerülnek az amerikaiak, például akkor, mikor az űrállomásra kéne nekik egy fuvar. Ezt, a számukra semmilyen szempontból nem előnyös helyzetet próbálják meg orvosolni, az általuk diktált trendek szerint, részben a magánszektorra támaszkodva.

    Több vállalat, köztük a SpaceX is rendszeresen szállít rakományt az űrállomásra, de az emberi szállítmányozás, érthető okokból, nagyobb körültekintést igényel, magáncégek eddig nem is kaptak lehetőséget ilyesmire az űrkutatás történetében, egészen napjainkig. A fejlesztések folynak, a Crew Dragon első teszt repülése jelenleg 2018 tavaszára van betervezve, persze még emberi személyzet nélkül.

    A Mars utazás szempontjából a kapszula vertikális landolását lehetővé tevő SuperDraco hajtóművei voltak érdekesek, egészen addig, míg Musk be nem jelentette, hogy jelenleg mégsem tervezik efféle le- és fölszállásra kapacitálni a rendszert. Ez nem jelenti persze azt, hogy a jövőben ne válhatna képessé erre a Dragon 2 (vagy 3?), de a következő évekre várt Red Dragon néven emlegetett variáns Marson való történelmi landolása elmaradni látszik. Igaz, közben Musk előállt egy komplett Mars-járat tervével, amely egy útja során százakat lenne képes a Vörös Bolygóra vinni...

    Dragon 2 űrkapszula

    Egyelőre a Földön maradva, annyit mondhatunk, hogy a magánszektor által való emberi szállítmányozás, mindenképp új lehetőségeket hordoz magában, arról nem is beszélve, hogy a Falcon Heavy és a Dragon 2 projektek kipörgetése után a SpaceX teljes mellbedobással (és hasító bevételekkel) koncentrálhat a Mars-utazás sokszorosan deklarált céljára.

  • Tigriskarmok tépnék az űrt

    India új rakétája
    India új nehézsúlyú rakétája, a GSLV Mk3

    Évek óta várható, hogy India és Kína egyenrangú szereplővé érik a döntően Amerika, Európa és Oroszország dominálta űrkutatásban. Kína, azon kívül, hogy világrekorder föld-űr kvantumkommunikációval került be nemrég a hírekbe, saját bejáratú űrállomásával is öles léptekkel halad előre, India pedig a Mars körüli pályára állított szonda, valamint a Holdra való sikeres, robotikus landolás után most egy nagy teljesítményű rakétával állt elő, tovább függetlenítve magát az űripar fentebb említett nagyjaitól. A Holdért és a Marsért folytatott felemás verseny és/vagy kooperáció tehát láthatóan újabb szereplőkkel bővül, ami jó hír lehet a Naprendszer kolonizálásának álmát dédelgető emberiség számára. Még nem látszanak persze a keretei egy lehetséges együttműködésnek, de a szereplők, és velük együtt az erőforrások egyre inkább körvonalazódnak.

  • A mélyűr kapujában – írta és rendezte: a NASA

    Mindeközben a NASA, az állami támogatások ingatag talaján egyensúlyozva bár, de mégis meglehetős magabiztossággal halad előre. Miután az aszteroida-vontató misszió végül források nélkül maradt, és mivel a Hold amúgy is előkelő helyet foglal el az ügynökség távolabbra tekintő tervei között, új küldetéseket eszeltek ki a lassacskán beérő, új generációs SLS rakéta - Orion kapszula kombónak. Nem kevesebbet terveznek, mint egy új űrállomás létrehozását, méghozzá a Földtől távolabb, az úgynevezett ciszlunáris, avagy Hold-közeli térségben. Ez az időnként emberi személyzettel, időnként pedig anélkül operáló állomás egyrészt a Hold kutatásában vagy hasznosításában tehetne jó szolgálatot, ezenkívül pedig nem csupán fizikailag, de kutatási és fejlesztési értelemben is ugródeszkaként szolgálna a távolabbi célpontok felé.

    A mélyűri állomás tervei
    A NASA új hordozórakétáját és űrkapszuláját a mélyűr kapujába tervezett állomás létrehozásával venné használatba

    A Deep Space Gatewaynek keresztelt állomáson tartózkodva, a Földtől távolabbi mélyűrben, a Nemzetközi Űrállomáshoz képest már nehezebb körülményekkel kell megküzdenünk az életben maradáshoz, valamint a Földre való visszatérés sem olyan egyszerű. Kiváló teszt-terepet szolgálna tehát egy efféle állomás a jövőbeni kalandokhoz szükséges technológiák és protokollok kifejlesztéséhez.

    A NASA lépésről lépésre haladó hozzáállása a Hold-misszióknál bizonyított, a Föld körüli pályától való várva-várt elszakadás pedig minden bizonnyal új fejezetet nyit majd az űrhajózás, de talán az emberiség történetében is.

  • „Jó napot kívánok, Indie Crawford névre szeretnék kérni egy teher-taxit a Holdra, a Kepler-kráter lábához... Igen, Holdat mondtam, miért, az feláras?”

    Nem csak a NASA gondol újra fontos célállomásként a Holdra, úgy tűnik, eljött az idő, hogy a különböző magán és állami szervek elég erőforrással és akarattal rendelkezzenek a Föld kistestvérében rejlő potenciál kiaknázásához. A Hold egy újabb területen bizonyíthatja jelentőségét a földi élet alakulásában, hiszen a nehezebben elérhető célpontokhoz képest – mint amilyenek a Naprendszer bolygói – a Hold szinte karnyújtásnyira van (elég méretes karnyújtás, az igaz), így ideális terep az ember szárnypróbálgatásaihoz az űrben.

    Holdjármű
    A Moon Express holdkompja: Az R2D2-val való hasonlóság nem lehet pusztán a véletlen műve...

    A lassan beérő Google Lunar X Prize keretein belül sikerekre arató Moon Express nevű cég jelentkezett nemrég egy moduláris landoló egységgel, amellyel ígéreteik szerint felszerelést juttatnának igény szerint a Holdra. Ezen kívül az állami ügynökségek közül Kínának és Indiának is fontos célpontja a Hold, melynek kiaknázásában a NASA által tervezett űrállomás is kulcsszerepet játszhat, de semmi kétség, hogy a magánszektor is minden erejével azon lesz, hogy hozzáférést nyerjen a Holdon található nyersanyagokhoz.

    Ezek a nyersanyagok már eleve az űrben találhatóak egy viszonylag csekély gravitációs kút mélyén, így hát kulcsszerepet játszhatnak az olcsó, így fenntartható és kifizetődő űrbéli jelenlét megvalósításában, valamint persze maguknak a kitermelésükhöz és felhasználásukhoz szükséges technológiáknak a kifejlesztésében is. Nem csoda, hogy mindenki a Holdra pályázik tehát, és az is egyre világosabb, hogy ragyogó szomszédunk meghódítása jelentheti jegyünket a Mars, valamint egyéb, távolabbi célpontok felé is.

Ember a Marson!

A bejegyzés trackback címe:

https://indiecrawford.blog.hu/api/trackback/id/tr3312756286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jager_ 2017.08.19. 22:25:31

A nemzetközi versengés lesz a fejlesztések motorja Mars-ügyben. Oroszország, Amerika, Kína, India ugyanis egymással rivalizál ma már minden téren. Az amerikai büszkeség nehezen viselné, ha mondjuk Kína vagy Oroszország csinálná meg az első, ember-lakta telepet a Marson. EZ lesz a motiváció számukra, hogy rákapcsoljanak. Elvben már most is minden adott emberek Marsra szállásához. A 60 millió kilométer sem leküzdhetetlen akadály és egy zárt telep, mely pár tucat embert táplálni tud, már most is kialakítható. Víz elvben van ott fagyott állapotban (vagy mélységben) levegő előállítható, élelem meg termeszthető üvegházakban. Idő kérdése.

Jager_ 2017.08.19. 22:40:17

Miért nem jelentettek meg hozzászólásokat?

Singerkém 2017.08.19. 22:47:11

Mars utazás?! Haggyatok mán! 30 éve ezt olvasom és mindig az van, hogy tolnak rajta 10-15 évet. A következő húsz évben nem lesz olyan sikeres Mars expedíció, amiről élő ember vissza is tér. Meg különben is, minek? Kolonizálni a Marsot az elkövetkező 1-200 éven belül utópia. Akkor meg milyen haszna van, mikor itt a Földön is van egy rakás megoldatlan probléma? Azokon kellene dolgozni, nem ilyen ökörségekre szórni a pénzt számolatlanul....

FayRodisz 2017.08.19. 22:53:02

Vicces ez a Mars ökörködés. A Földön sem sikerül független ökoszisztémát kialakítani ami éveken keresztül működne, de papíron már évtizedes Mars telepeket tervez a sok észlény. Sajnálom az első agymosott hullajelölteket akiket rávesznek az utazásra.

Allesmor Obranna 2017.08.19. 23:00:29

A teljes Mars-misszió kudrac. Onnan nem jön vissza senki se élve. Jelen technológiával semmiképp. Ostoba dolog alábecsülni azt, hogy mi, emberek, ha úgy tetszik Föld-lakók, mennyire kizárólagosan csak a Földön vagyunk képesek élni. Az ISS fedélzetén, kvázi-Föld atmoszférában is csak rövid ideig, de ott is csak úgy, hogy azonnal rendelkezésre álló, visszatérő protokoll van a Föld irányába. A Marsig eljutás is eleve egy nagy lutri (aszteroidák, egy év bezártság egy a Földtől folyamatosan távolodó kabinban, mikrogravitációban és kozmikus sugárzásban folyamatosan gyengülő szervezet, egyre jobban elnyúló kommunikációs válaszidő, a legénység egyre nagyobb fokú magára utaltság) megérkezni pláne, az ott eltöltött minden egyes másodperc halálos veszély és a visszatérés elvi lehetőségét csökkenti, de úgy, hogy jelenleg egyetlen visszatérésre kidolgozott elv, vagy terv se létezik. Dupla nulla.

Alick 2017.08.20. 00:04:22

Először is fejlesszünk ki egy meghajtást, amivel a Mars egy héten belül elérhető.
Utána térjünk vissza a kérdésre.

Világít a torony 2017.08.20. 00:57:10

Én nagyon bizakodó vagyok. Jó 50 év, és máris ott leszünk.

incognito ergo sum 2017.08.20. 02:15:44

Jó cikk, bár a kozmikus sugárzásra végülis nem kaptunk még válaszcsírát sem.

ComLo 2017.08.20. 04:17:11

Mindenki nagyon negatív. Pedig azért látni kell (főleg a cikk kapcsán), hogy most csakúgy mint a hidegháború alatt, van végre hajtóerő az egész program alatt. Egyrészt az országok szembenállása, bár ezt én (egyenlőre) kisebbnek érzem. Oroszország tudtommal nem tervez ilyesmi következő lépést, egyenlőre ők elvannak azzal, hogy az egyébként 60 éves múltra visszatekintő Soyuz-t karbantartsák és felövöldözzék. Ha lenne rá anyagi forrás, és humán tőke, szerintem Putyin is rég mars missziót tervezne. A másik ketőből, India még nem jutatott embert az ürbe, Kína pedig csak pár ilyen iditásnál jár, kvázi fényévekkel vannak lemaradva az USA/Oroszország duótól.
Viszont a állami szektor vs magántőke, versenyben én jobban bízok. Musk jól láthatóan felpörgette az ürkutatást, és szerintem ez fogja tovább hajtani a fejlődést.

victor vacendak 2017.08.20. 05:48:41

Ha nem öli meg az utazókat egy műszaki hiba vagy a sugárzás, akkor ott lesz a kivédhetetlen alacsony gravitáció, amin az ember életképtelen hosszútávon. Persze mit beszélek, hisz lélegezhető atmoszféra sincs, szóval ott is a gixerek tizedelik majd őket. A bezártságtól meg megőrülnek. Lehet belőle haldokló reality is.

nyikk 2017.08.20. 08:16:22

Lófütyi lesz itt, nem Marsra utazás.Egy élhető-lakható bolygót kurjantunk szét éppen, akkor mihez kezdenénk egy lakhatatlannal.

kuki123 2017.08.20. 09:24:16

mint ahogy többen is írták:
Marsi gyenge gravitáció, nincs légkör.
Vadkopár sivatag és kő táj...
Ha azért mennének, hogy elkezdjék kizöldíteni, megérteném...de így oda menni fölösleges.
Kína annyira nicns lemaradva, sőt...amilyen tempóban fejlődnek, 10 éven belül előbbre lesznek..lehet páran meghalnak az 1 milliárdból, de nem gond.

altona 2017.08.20. 09:45:28

Mars, mi?! Mer' má' itthon - a Földön - megoldottunk mindent, ugye? incs 1etlen rákos beteg, alultáplált gyerek, kommunista politikus, meg egyéb pestis, ugye?!....

Emília Röszkei 2017.08.20. 10:00:31

A Musk cégekbe való befektetés egy piramisjáték, ezért kell Musknak még az ígért "következő nagy lépés" előtt valami tízszer akkora fantazmagóriát bedobnia. 2025-2030-ban nem Marsra szállás lesz, hanem Musk vonul a sittre, mint az évezred csalója ...

Buchhalter 2017.08.20. 10:19:17

@Emília Röszkei: veled értek egyet.A sok kapzsi kis befektetőnek kell valami jó duma . Ha már űrutazás ,először talán a közeli Holdon kéne építeni egy bázist és ott lemodellezni ,hogy működne egy Mars telepes expedíció. A brutális költségek miatt a Mars telepek max akkor lennének reálisak ha a Föld országai és pénzei minél kevesebb kézben összpontosulnának és így minél kevesebb beleszólás lenne a pénzszórásba ,mert az egész drága mulatság.És mint már sokan írták a technikai problémák még sehol sincsenek megoldva.Gravitáció megoldása? Gyorsabb űrhajók( min 1 hét alatt érjen oda a Marsra) Utánpótlás megoldása ,vészhelyzet esetére nem ártana egy komoly űrbázis a Föld és a Mars között valahol félúton jól képzett orvosi,tecnikai és katonai személyzettel + űrhajókkal (min 3-4 db).Csak ez a bázis 50-60 milliárd dollár körüli költségben lenne és még nem beszéltünk a Föld,Hold és Mars telepekről?Amerika állam adóssága óriási ,becslések szerint 24 trilliárd dollár,Kína küzd az árnyék bank rendszerével ami már egyszer majdnem bedöntötte a gazdaságát.India is ezer belső gonddal küzd ,az ország egészségügyi helyzete egy vicc .Musk állandóan bemond egy komolytalan dátumot ,ami inkább szenzációhajhász és a befektetőknek szól.Reális Mars projekt a mai hozzáállás tükrében max 30 év múlva.

FayRodisz 2017.08.20. 11:37:57

@Emília Röszkei:

Miért vonulna?
A SETI is vígan működik, évtizedek óta bassza át a pénzes embereket.

FayRodisz 2017.08.20. 11:41:17

@ComLo:

Nincs itt semmi negatív. Vagyunk páran akik látják, hogy a fejlődés még messze nem érte el azt a szintet amivel a Marsra biztonságosan el lehet jutni, ott telepet alapítani és vissza is jönni.
A Holddal kéne kezdeni, ott is épp elég probléma lenne, ha azt sikerül meghaladni akkor lehet távolabbra nyitni.
Ez csak ahogy nagyon jól írják páran, Elonka kapaszkodása, hogy ne vegyék észre az átveréseit.

ComLo 2017.08.20. 11:52:39

@FayRodisz: Nem mondom hogy nincs benne reális alap, tény, hogy "kicsit" túl van hype-olva Musk, de az eredményeit (vezető beszállító a Nasa-nak, jelenleg az ő rakétái viszik fel a világ vezető nagyhatalmának "cuccait" az ürbe, és a jelek szerint, előbb lesz képes embert vinni az ürbe, mint a Nasa (de vérjuk meg a végét ... )) nem lehet elvitatni. De teljesen jogos, várjuk ki a végét, meddig lehet fújni az "Alan Musk lufit".

Én inkább arra gondoltam, hogy az első 1-2 évtized töretlen és nagy nagy ütemű fejlődése után (amit mint tudjuk főleg a hidegháború pörgetett fel), most megint látok olyan dolgot, ami miatt a kicsit leült ürkutatás, újra szárnyra kaphat. De ez szubjektív vélemény.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 12:19:38

@nyikk:
@Világít a torony:

Örüljünk, ha 2067-re, a Holdra szállás 100. évfordulójára megtörténuk a Marsra szállás.

@Alick:

"Először is fejlesszünk ki egy meghajtást, amivel a Mars egy héten belül elérhető.
Utána térjünk vissza a kérdésre."

Még a néhány hét is megfelel. Kémiai meghajtással viszont őrültség elindulni. Nem azt mondom, hogy lehetetlen, de igen kockázatos, és egy a személyzet halálával járó kudarc akár évtizedekre visszavetheti a próbálkozásokat.

Érdekes módon a szükséges hajtóművek (pl. VASIMR: en.wikipedia.org/wiki/Variable_Specific_Impulse_Magnetoplasma_Rocket#Mars_in_39_days ) már ma rendelkezésre állnak. Az energiaforrás aztán lehet atomreaktor vagy napelem, így kémiai hajtómű és a neki szükséges sok-sok hajtóanyag csak a Mars körüli pályáról a felszínre leszálláshoz és a felszálláshoz kellene.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.20. 12:21:34

Abban a pillanatban hogy Orbán kijelenti hogy a magyarok mennek a Marsra, Soros azonnal tőzsdére viszi és megshirtolja, hogy Magyarországot romba döntse.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 12:21:38

@ComLo:

"meddig lehet fújni az "Alan Musk lufit"."

Ne zavarjon, hogy ELON a keresztneve, nem Alan. Vicces, hogy olyan emberről nyilvánítasz véleményt, akinek még a nevét is rosszul tudod.

ComLo 2017.08.20. 12:23:25

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Jézusom elirta!!!???!!!!

Megtennéd hogy ignorálsz, és vélt sérelmek miatt nem kötözködsz velem?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 12:33:25

@Singerkém:

"Akkor meg milyen haszna van, mikor itt a Földön is van egy rakás megoldatlan probléma? Azokon kellene dolgozni, nem ilyen ökörségekre szórni a pénzt számolatlanul...."

Na meg tömegesen éheznek a kisgyerekek Etiópiában, a gyermekkórházban sincs MR gép, arról nem is beszélve, hogy még az USA-ban sincs mindenkinek úszómedencés háza és Chevrolet-ja a garázsban. Először meg kellene szüntetni a szegénységet az egész Földön, aztán a betegségeket, aztán az örök élet eléréséig sem lenne szabad mással foglalkozni, amíg emberek halnak meg a Földön.

Ha mindezeket elértük és csak boldog emberek élnek a Földön, na akkor el lehet kezdeni foglalkozni a Marssal.

Indie Crawford · http://indiecrawford.blog.hu 2017.08.20. 12:40:37

Szerintem is komoly fellendülésnek vagyunk tanúi, a magánszektor belépésével és egyfajta felemás űrverseny újraindulásával, részben ezért is foglalkoztat engem is a téma annyira, hogy posztoljak róla.

A "miért foglalkozunk nagyra törő dolgokkal, miközben más dolgokat nem sikerül megoldanunk" érvelésre reagálnék. Szerintem ez egy alapvetően hamis érvelés, olyan dolgokat állít szembe, amik valójában egymást erősítik. Az űrkutatás, a tudományos fejlődés, az ide áramló anyagi és szellemi energiák éppen hozzásegítenek minket ahhoz, hogy itt a Földön is megoldjunk dolgokat. A globális felmelegedésre vagy az orvoslás életbevágó kérdéseire sokszor éppen az űrkutatás ad válaszokat, ez a trend pedig vélhetően erősödni fog, ez a szektor hajtja maga előtt a tudományt. A klímaváltozás megfékezésének nem az űrkutatás, vagy a tudomány szab gátat, ellenkezőleg, a tudomány teszi lehetővé, hogy megértsük és értelmes válaszokat adjunk erre a jelenségre, a gátat a gazdasági-politikai akarat jelenti.

Mars-utazás ügyben is hasonló a helyzet, épp ezért biztató, hogy ennek az új típusú tőkés modellnek a megjelenése, amiben a cég birtokosok a puszta profiton kívül, társadalmi célokat is figyelembe vesznek, nyilván az üzleti lehetőségek fényében, de nagyobb kockázatot is vállalnak, hosszabb távra is terveznek, mint régebben. Musk ezt a fajta új tőkést képviseli és a Tesla vagy a SpaceX eredményei magukért beszélnek, és mivel gazdálkodásukat kevésbé befolyásolja a politika, az adófizetők akarata, ezért képesek a piac eredményességét ötvözni, a hosszú távú, társadalmi jelentőségű célokkal.

További felvetésekre reagálva:
A Földi gravitáció harmada nem hiszem, hogy döntően gátló tényező, épp az elmúlt évek, évtizedek eredményeiből tudjuk, hogy edzéssel még mikrogravitációban is túl lehet élni évekig, a marsi gravitáció pedig már bőven nem nevezhető mikronak. Továbbá a szervezetek, főleg generációs távlatban gondolkodva vélhetően alkalmazkodni fognak, érdekes kérdés persze az emberi faj szétválása ebben az esetben.

A kozmikus sugárzást az út alatt vélhetően túl lehet élni, folynak fejlesztések komolyabb védelmet nyújtó anyagok kifejlesztésére (egy több szempontból kísérleti lakóhely pl. éppen az ISS-en van tesztelés alatt, magánszektor gyártja, BEAM néven lehet rátalálni írtam is róla), illetve szó van arról is, hogy víz-tartályokat fordítanak pl. a napszél irányába, hogy a nap káros sugárzásától védve legyenek az utazók. A Marson néhány méterrel a föld alatt, vagy megfelelő falvastagságú épületek védelmében már élhetőek a körülmények, az anyagtechnológia nyilván tartogat még megoldásokat a jövőben, én magam laikusként még lokális mágneses mezők generálásán is el szoktam ábrándozni...

Akik a Hold-bázist kérik számon: a cikk részben arról szól, hogy a Mars előtt és közben, mindenki a Holdra koncentrál, mint a Mars felé vezető ugródeszka. Szóval megint csak, a két dolog nem kizárja, erősíti egymást.

Az út időtartama nyilván rövidülni fog, de összességében nem kizáró ok, az első amerikai telepesek sem pár óra alatt szelték át az Óceánt.

A Mars és Föld közötti bázis ötletében én nem látok túl sok rációt, a bázis-pontokat szerintem az épp tervbe vett Hold-közeli állomás, illetve (az amúgy szintén tervben lévő) Mars körüli állomás jelenthetik, valamint maga a két bolygó között közlekedő jármű is, egyfajta mobil űrállomásként van jelen, pl. a NASA tervei között.

Köszi mindenkinek a kommenteket!

Indie Crawford · http://indiecrawford.blog.hu 2017.08.20. 12:43:20

Egy fontos dolgot kihagytam továbbá: a Naprendszer kolonizálása igenis a megoldás részét képezheti a Föld túlnépesedése, a földi ipar fenntarthatatlansága, a földi ökoszisztéma kizsákmányolása jelentette problémákra is.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 12:52:08

@Indie Crawford:

"a megoldás részét képezheti a Föld túlnépesedése"

Én ezzel vitatkoznék. Nehezen tudom elképzelni, hogy embermilliárdok éljenek a Marson vagy űrállomásokon. Mire pedig ez lehetségessé válna, a Földön is megoldódik majd - az addigra kifejlesztett technikákkal - a földi ipar fentarthatósága és a természet védelme.

Nagyon hosszú, ezeréves távlatokban persze abszolút egyetértek veled.

Netuddki. 2017.08.20. 13:18:57

Igen is fontosak a Marsi túléléshez fejlesztett technológiák. Talán majd azzal a technológiával fogja pár ember túlélni a Földön, amikor lakhatatlan lesz a bolygó. :P

wolves84lb 2017.08.20. 13:53:49

@Allesmor Obranna: nahát, a nasa-nál és a spacex-nél nem is sejtik, micsoda kihasználatlan agy-kapacitás hever itt parlagon egy átlag magyar blog-on...mint te és a hasonszőrűek, akik fotelből okosabbak, mint az említett két szervezet összesen :)

Világít a torony 2017.08.20. 13:54:20

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Egyelőre csak azt hiszik, hogy a meghajtás rendelkezésre áll. A gyakorlatban ez még nem bizonyított. Meg aztán nem elég gyorsulni, lassulni is kell. Védekezni kell a sugárzás ellen, stb. Mennyi cuccot kell vinni a marsi életben maradáshoz és mennyi adagban? Tennivaló bőven van, igaz idő is..:)

wolves84lb 2017.08.20. 13:58:06

@FayRodisz:
"Vagyunk páran akik látják, hogy a fejlődés még messze nem érte el azt a szintet amivel a Marsra biztonságosan el lehet jutni, ott telepet alapítani és vissza is jönni."

Már csak az a kérdés, ti, akik így látjátok a dolgokat, mit tettetek le az asztalra eddig. És aztán rakjuk mellé mondjuk a Tesla Model S P100D-t.

Remélem, átment, mire akartam célozni. Igen, arra, hogy egy ostoba fasz vagy.

wolves84lb 2017.08.20. 13:59:26

@ComLo:
""Alan Musk lufit""

Szerencsére a ComLo lufit már ki is pukkantottad, te zseni...legalább a nevét jól írnád le annak, akit épp fikkantasz.

wolves84lb 2017.08.20. 14:01:23

@ComLo:
"@Kovacs Nocraft Jozsefne: Jézusom elirta!!!???!!!!"

Nem haver, te írtad el. Jézust ne keverd bele. Te vagy az ostoba gyökér.

ComLo 2017.08.20. 14:04:59

@wolves84lb: Ne haragudj, bocsánatodért esedezem, hogy elütöttem egy betüt. Ez határoz meg, ez írja le a teljes jellememet.

Mellesleg papírom van súlyos diszgráfiáról, aránylag gyakran elő szokott fordulni velem, hogy félreütök, és nem veszem észre.

Remélem ezért egy életre leírtál, és sosem reagálsz többet a kommentemre. Köszi.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.20. 14:10:27

@Indie Crawford: Komolyabb védelmet nyúltó anyagok nincsenek, az atomok befogási és szórás hatáskeresztmetszetei különféle sugárzásokra adottak, azon változtatni nem tudsz.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.08.20. 14:12:31

@wolves84lb: Nos, azért Einstein is okosabb volt a fotelból, az egész tudományos világnál akkor.

Csetepaté márki 2017.08.20. 14:26:06

A teljes Szaharát élhetővé tenni vagy Némó kapitány teljesen biztonságos és önfenntartó vízalatti városa százezer embernek az ezredrészébe kerül, mint felállítani a Marson egy toi-toi budit.

Amúgy a NASA-nál tízezrek élnek a semmittevésből, vagyis abból, hogy évente találnak egy Földhöz hasonló élhető bolygót, ami kb 0,00000001 százalék eséllyel hasonlít a Földhöz. Szerintük több, de ha nem hiszitek, nézzetek utána. Menjetek oda, kb tízezer év alatt oda is értek, ha 500 évnyi technikai fejlődés után építetek egy űrhajót.

Singerkém 2017.08.20. 14:40:10

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Értem mit akarsz mondani.

Az ember pl. mindig is foglalkozott a repüléssel, de többezer évig ez túl korai volt - nem volt meg még a technológia hozzá, hogy sikeres legyen. Így a belefektetett energia nagy része csak időpocsékolás volt, és belehaltak jópáran.

Valami hasonló a helyzet az emberes Mars utazással is. Lehet, hogy sikerül, de még akkor is: mekkora haszon származik belőle? Egyelőre kb. semmi ahhoz képest, amennyi erőforrást belefektetnek.
(mondjuk szerintem 30-40 éven belül nem fog élő ember visszatérni a Marsról, halottat meg már 30 éve is oda tudtunk volna küldeni :-)

Szondákat küldözgetni sokkal olcsóbb és kb. nem hal bele senki. Embert majd akkor, ha lesz valami kézzel fogható értelme is, nem pedig ha elértük a világbékét és mindenki happy. Senki nem mondott ilyent.

Singerkém 2017.08.20. 14:44:16

@wolves84lb: "És aztán rakjuk mellé mondjuk a Tesla Model S P100D-t."

Miért, a Tesla Model S P100-zal el lehet menni a Marsra?
Ezt eddig nem tudtam, de 40.000 dollárért tényleg olcsó.
(Azért ezt az árat írtam, mert gondolom a nagyobb akku-pakkos rendelkezik ekkora hatótávval)

Allesmor Obranna 2017.08.20. 15:30:52

@wolves84lb: Pont az én hozzászólásomat kellett kipécézned magadnak?
Te engem kritizálsz? Vitatkozz inkább az általam leírtakkal, ha egyátalán tudsz...
Sorold fel, hogy miért lehetséges a Mars-utazás a jelenlegi technológiákkal! Az összes lehetőséget sorold fel. Add meg az összes jelenlegi problémára a megoldást!

Tesla Model S P100? Az megoldás? És mégis milyen kárpittal? Úgy gondolod,hogy ha egy rámenős tech-gurunak a harmadik nekifutásra bejön az elektromos autógyártás, de csak úgy, hogy eddigmindösszesen 75 ezer darabot gyártott le összesen(!), máris alkalmas arra, hogya világot felrázza és meglökje a Mars-projekt szekerét? Te tényleg olyan álmodozó naív vagy, hogy csak azért nem jutottunk el idáig a Marsra, mert az emberiség kishitű, vagy szűklátókörű, netán konzervatív?
Értem én, hogy még tart a romantikus lendület a Hidegháború űrversenye óta, de nem véletlen, hogy egy nevezetes ponton túl (alkalmi, kamikaze-közeli villámlátogatás a Holdon és egy állandó Föld körüli űrállomás) nem tudtunk továbblépni az emberes űrutazással.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 18:26:08

@Singerkém:

Szegénység mindaddig lesz, amíg lesz vagyoni egyenlőtlenség. Egy ma szegénynek számító ember olyan saját vagy kommunális eszközöket használ, amilyeneket pár száz éve a királyok sem. Pl. manapság már a hajléktalanok is okostelefonnal kommunikálnak, saját szememmel láttam, amikor még Budapestem laktam. Egy szegény családnak is van televíziója, internet-elérése, telefonja, akár még használt autója is, városban gázfűtése, a gyereke iskolába jár stb. A szegénység tehát viszonylagos, mindig az adott társadalom gazdaságához kell viszonyítani.

Mivel pedig egyenlőtlenségek a dolgok mai állása szerint mindig lesznek...

"Valami hasonló a helyzet az emberes Mars utazással is. Lehet, hogy sikerül, de még akkor is: mekkora haszon származik belőle? Egyelőre kb. semmi ahhoz képest, amennyi erőforrást belefektetnek."

A technológiai vívmányok - vagyis a Mars-utazás műszaki hozadéka - nem az odautazáskor, hanem az odautazáshoz vezető hosszas fejlesztés során adódnak. Az sem biztos, hogy sok olyan lesz, ami a polgári életben alkalmazható. Előre nem lehet tudni. De az űrutazást semmi nem mozdítja jobban előre, mint az űrutazás. :)

De én azon a véleményen vagyok, hogy az életünk egyetlen értelme a kutatás, a világ (a minket körülvevő bolygók, csillagok és a szubatomi világ) megismerése. És persze az egyéb természettudomnyok művelése. Különben csak többé-kevésbé elégedett, jóllakott kis állatokként éljük le az életünket.

Ezért is szégyenletes, hogy a NASA éves költségvetése kis túlzással alig több, mint az USA hadserege egy napi fenntartásának költsége. Hogy a tudományra vérlázítóan keveset költenek az országok, miközben fegyverkezésre csak úgy dől a pénz.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 18:28:39

@ComLo:

"Mellesleg papírom van súlyos diszgráfiáról..."

Bocsánat, nem tudtam, hogy fogyatékkal élő ember vagy. :(

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 18:35:23

@wolves84lb:

"És aztán rakjuk mellé mondjuk a Tesla Model S P100D-t."

A visszatérő hajtóműfokozatról nem is beszéve, ami szerintem egy hatalmas durranás. Nem is értem, a NASA-nak miért nem jutott eszébe eddig.

Vagy a Hyperloopról, amiből egyre valószínűbb, hogy valóság lesz.

Bár Musk meredek dolgokat ígér a Mars-utazássl kapcsolatban, én nagyon szurkolok neki.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 18:38:17

@ComLo:

"Mellesleg papírom van súlyos diszgráfiáról"

Szóval még egyszer bocsánatot kérek tőled, amiért nem tudtam, hogy fogyatékos ember vagy. Pedig a kommentjeidet olvasva már rég rá kellett volna jönnöm...

Ígérem, ezentúl úgy fogok szólni hozzád, ahogy egy fogyatékoshoz kell.

ComLo 2017.08.20. 18:41:45

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Kérelek szépen, ne zaklass tovább!

Ne reagálj a kommentjeimre, nem érdekel az álláspontod, nem szeretnék veled többet vitatkozni!

Köszi.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 18:53:01

@Világít a torony:

Na igen, bőven van tennivaló, én most csak a hajtómű problémáját említettem.

S igazad van, komolyabb, éles próbának még nem vetették alá a VASIMR hajtóművet, de nem is fogják, amíg az alkalmazására nem lesz szükség. És akkor a VASIMR csak egy a jópár ígéretes hajtóműrendszer között.

Viszont mivel a VASIMR elektromos energiát igényel, akár napelemekkel is el lehetne hajtani a Marsig és vissza. Az űrbéli használatra épített, méregdrága, de jobb hatásfokú napelemekből párszáz négyzetméter elég lenne, azt is figyelembe véve, hogy a Mars távolabb van a Naptól. Csak annyi van, hogy esetleg hamarabb kell elkezdeni fékezni, de nem is nullára kell lefékezni, hanem csak egy minél alacsonyabb Mars körüli pályára. Azért kell minél alacsonyabbnak lennie (persze a légkörön kívül legyen azért), mert annál kisebb mértékű fékezésre van szükség, hiszen alacsonyabb pályán nagyobb a kerületi sebesség.

De ezt majd eldöntik a kutatók és a mérnökök. Ettől függetlenül én úgy látom, hogy a technika alapvetően rendelkezésre áll, persze biztos igényel még fejlesztést.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 18:54:23

@ComLo:

Jól van, no. Majd megnyugszol, addig is fogadj el tőlem egy virtuális buksisimogatást. :)

Macko 2017.08.20. 19:04:42

Hosszú lesz ez a comment, de nem tudom megállni.

Várható volt hogy a "Földi problémákat oldjuk meg először" című nyávogás itt is felüti a fejét.
Az űrkutatásra költött pénzek sovány ezrelékét sem teszik annak az összegnek amit itt a földön elbaszunk különböző baromságokra (fegyverek, monetáris rendszer fenntartása, elavult energia termelő struktúra, stb).
A kettőnek abszolút semmi köze egymáshoz.

Szeretném érzékeltetni az ilyen fajta érvelés abszurditását .

Ha lett volna ennek a blognak 20.000 évvel ezelőtti kiadása, akkor ezek a típusú hozzászólások a következőképp szólnának:

- Ne hagyd el a barlangot, mert odakinn veszélyek leselkednek, oldjuk meg a barlang problémáit először.
- Odakinn rád dőlhet egy fa, tigrisek is vannak, meg villámok, maradj a barlangban.
- Majd ha lesz villámhárítónk, meg esőkabátunk... na majd akkor.

Nekem úgy tűnik, hogy az emberi szellem nem így működik.
George Mallory, aki 1924 ben halt meg a Mount Everesten arra a kérdésre hogy miért akarja megmászni azt a kurva nagy hegyet azt válaszolta: "Mert ott van".
Ilyen a Mars is.
Egyszerűen ott van.

Az persze szinte bizonyos hogy nem Musk lesz az aki először embert juttat a Marsra.
A SpaceX egy magánvállalkozás, befektetőkkel, hitelekkel, profit elvárásokkal.
Képzeljük el a következő igazgatósági ülést:

Musk: Szeretnék emberes missziót indítani a Marsra
IT: OK. Mennyibe kerül?
Musk: Pontosan nem tudom, de kurva sokba.
IT: És biztonságos?
Musk: Valószínű emberek halnak meg.
IT: Mi a várható megtérülés:
Musk: Fogalmam sincs, de a bukta lehet hogy nagy lesz.

Az ilyen igazgatósági ülések általában 5 percig tartanak.

Az ilyen rizikós, rengeteg pénzt felemésztő projektek tipikusan az állami űrügynökségeknek valók, ha meg van rá a megfelelő motiváció. Azt aláírom hogy manapság sokkal kevesebb a motiváció mint a hidegháború idején volt, de a NASA-nak meg kell egy cél amire fel tudja markolni az a pár milliárd dollárt a költségvetésből.
Ez az SLS system, melynek egyik ismert célja az emberes Mars utazás.

Emellett a NASA nem is akar nagyon mással foglalkozni (egyedül a James Webb teleszkóp a másik nagy projektje). A földközeli pályán folyó tevékenységet szépen kiszervezik magáncégekhez.

És itt jön a képbe a SpaceX.
Azzal hogy manapság már rutin szerűen hozzák vissza az első rakéta fokozatokat, teljesen felborították az iparágat.
A neten hozzáférhető információk szerint, ha egy Atlas V, vagy Ariane rakétával juttatsz fel LEO-ra cuccot, az 105-120 millió USD-ba kerül.
Ha a Musk Falcon9 rakétáját használod, akkor 85-95 millióba.
Ha használt első fokozatot is elfogadsz, akkor 65-75 millióba.
Ki az a barom aki feleslegesen kidob ennyi pénzt.
Megy is a bolt mint állat. Június végén 12 nap alatt 3 sikeres missziójuk volt.

Lehet tehát azt mondani hogy a SpaceX jelenleg földközeli pályán bontogatja a szárnyait, de azt is látni kell, hogy eközben elképesztő pénzeket keresnek (még a hiteltörlesztések után is).
A piac többi szereplője eközben mit is csinált?
Semmit.
Ülnek a seggükön és negyedévente fellövöldöznek egy-egy rakétát, ha találnak rá kuncsaftot.

A SpaceX-nek a Falcon Heavy meg a Crew Dragon is össze fog jönni, ha nem is elsőre. És ha az is működni fog akkor végképp kinyalhatja a seggüket mindenki.

Úgyhogy a "rakjuk rendbe a földet először" című nyavalygás, meg Elon Musk fikázása helyett lássuk már a realitásokat és inkább szurkoljunk annak, hogy mielőbb megvalósuljanak a fejlesztések. (beleértve a sugárzásvédelmet, gyorsabb meghajtásokat)

Oszt mehetünk a Marsra.
Csak mert ott van.

wolves84lb 2017.08.20. 19:05:01

@Allesmor Obranna: ne haragudj, nem gondoltam, hogy pont hozzád nem lehet csak úgy hozzádszólni...mert te nem is tudom, ki a tököm vagy...jade, mégis. Egy noname nick a net egyik kis szegletében.

Miért kéne veled vitatkozzak bármin is, mikor sötét vagy, mint az éjszaka? :) Valamiért arról megy a vita, hogy Elon Musk mekkora zseni, nem pedig arról, Allesmor Obranna mekkora zseni. Remélem, érted...

wolves84lb 2017.08.20. 19:07:17

@Singerkém: nem is tudtam, hogy a 45millió ft az 45k usd-t ér :)) Köszi :)

Na, ennyit rólad, haver...fingod sincs, milyen autó a Tesla, csak osztod az észt. És nem, ezzel nem jutunk el a Marsra. De inkább hiszek egy olyan faszinak, aki által ilyen autóban ülhetek, mint egy olyannak, akinek "Singerkém" nicknévre tellett a blog.hu-n.

ComLo 2017.08.20. 19:07:48

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Kérelek szépen, ne zaklass tovább!

Ne reagálj a kommentjeimre, nem érdekel az álláspontod, nem szeretnék veled többet vitatkozni!

Köszi.

wolves84lb 2017.08.20. 19:08:07

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: melyik hozzászólót érzed a korunk Einstein-jének?

wolves84lb 2017.08.20. 19:09:12

@ComLo: te nem egy betűt ütöttél el, baszod, hanem a nevét tudtad rosszul.
Elon vs Alan.

De persze, magyarázd meg :)

Világít a torony 2017.08.20. 19:19:18

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nem célom ellentmondani a vita kedvéért..:)
Ami az általam is támogatott elgondolás az az, hogy a komolyabb marsi expedíció nem a Földről indul majd, hanem az űrben esetleg a Holdon felépített bázisról, modul rendszerben összerakott, valódi űrhajóval. Komolytalan embert is szállító kísérletnek semmi értelme. Remélem rájönnek időben.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 19:25:37

@Világít a torony:

Ezzel csak egyetérteni tudok.

Ha majd vitatkozós kedvemben leszek, akkor belekötök, csak a vita kedvéért. :DD

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 19:27:25

@Világít a torony:

Bocs, az előbbi kommentem félreérthető volt, az egyetértésem leginkább erre vonatkozik:

"a komolyabb marsi expedíció nem a Földről indul majd, hanem az űrben esetleg a Holdon felépített bázisról, modul rendszerben összerakott, valódi űrhajóval."

nyikk 2017.08.20. 19:44:44

Csak egy gondolat. MIt akarunk mi a Marson, mikor még a Föld bolygó valós körülményeiről sincs hiteles fotó és film közzé téve?Miközben az ISS "Live" és az összes hivatalos NASA kiadvány gömb alakú Földet mutat, aközben a Goce felmérése valami egészen mást.
Vagy a Mars-járók képei agyon vannak fotoshopolva. Vajon miért?

Allesmor Obranna 2017.08.20. 19:47:20

@wolves84lb: Elon Musk egy zseni? Csak egy kellően jól dotált techguru vállalkozó.
Amúgy se erről ment a vita, hanem, hogy lehet-e a Marsra sikeres expediciót indítani és onnan azt hazahozni. Erre írtam, hogy nem lehet.
Netán te zseni vagy? Ezek után erősen kétlem, szerintem neked nem sok közöd van a természettudományokhoz, (meg úgy máshoz se) ha az egyértelmű kérésemre csak annyit tudtál válaszolni, hogy én személy szerint mi lehetek. Valószínű, szövegértési zavarban is szenvedsz. És egy noname nick vagy a net egyik kis szegletében.

A hozzád hasonló trollok miatt nem lehet tudományoan megvitatni a neten semmit.
Fröcsögsz össze-vissza és betegesen terelsz. A kérdés, amit feltettem neked, egyértelmű volt, válaszolni meg nem tudsz rá.
Írd le légyszives, hogy szerinted, mi az, ami miatt képes a mai emberiség, technológia és az általad virtuálisan leszopott elonmuszk sikeres Mars-küldetést végrehajtani? Kis segítséget is adok: a "mai" alatt érts bátran egy 15-20 éves közeljövőt.

(Látod, milyen rendes vagyok veled? Nem azt kértem, hogy tagadj, hanem, hogy állíts. Ha ez se megy, akkor nyugodtan maradj csöndben)

ComLo 2017.08.20. 20:19:35

@Allesmor Obranna: Én azért azzal kezdeném, ha visszanézed 99%-ban veled azonos, és sokkal kevésbé offenzif álláspontot képviseltem mint akikkel vitatkozol, és engem is nagyon erösen betámadtak a trollok (az egyik valamiért napok óta zaklat tényleg előzmény nélkül ... de ez legyen az én problémám).

Szóval SZERINTEM, ha valaki Musk-ot akarja védeni ebben a témában, mindenképp nyomos érv, hogy jelenleg a NASA fő beszállítója, valamint a semmiből, olcsóbban, és a jelek szerint gyorsabban fejleszt ki, embert is hordozni képes rakétát mint az amerika állam. Függetlenül attól, hogy Musk válalkozásait hogy ítéli meg valaki, tény hogy tud komoly fejlesztési potenciált felmutatni.

És igen ez szubjektív vélemény az ürkutatás jelenéről. nagyon nagy igazság van abban amit írtál, de a post szerzőjéhez mérten, én is azt gondolom, az általad említett "kamikaze-közeli villámlátogatás a Holdon és egy állandó Föld körüli űrállomás" dolgot, annak köszönhetjük hogy két nagyhatalom ált szemben egymással. Azt hogy most a magántőke vs állami tőke versenyez (plusz kína), hozhat hasonló eredményt.

Hangsúlyozom ez vélemény. Lehet hogy Musk, a befektetők nyomására fog beleállni egy Mars misszióba. lehet hogy az Amerikai állam "csak azért is" erőből megcsinálja. Lehet hogy a kínaiak ezzel akarják bizonyítani, hogy ők a legnagyobbak.

És igen, az általad felvetett kérdésekre, jelenleg nincs válasz. (szerintem) a post is arról szól, hogy a jelenlegi környezet az elmúlt majd 30 évben most a leginkább olyan, hogy ezekre a kérdésekre, megoldást találjunk.

Allesmor Obranna 2017.08.20. 22:16:32

@ComLo: Ezzel van pont a bajom. Addott volt egy kor és egy szembenállás, ami - úgymond - nagy tettekre ösztönözte a feleket. Így adódott, hogy képesek voltak Gagarint az űrbe eljuttatni olyan technológiával, ami alíg haladta meg a második világháborús, illetve ötvenes évekbeli szovjet repülőipari standardot. Aki látta már közelről (értsd Moszkvában, az Enyergija vállalat saját külön múzeumában) a Vosztok, Voszhod és korai Szojuz kabinok belsejét, az tudja, miről beszélek. Én láttam. Ilyen akkori lehetőségek mellett nagyon komoly politikai nyomásgyakorlás mellett voltak képesek egy erősen magas kockázatú műveletre és jutattak embert a világűrbe. Nagyon kevésen múlott, hogy nem lett katasztrófa a vége. És, hogy ez nyugaton se volt másképp, azt jól bizonyítja, hogy a mind ez idáig egyetlen emberes égitestre szállás nyitányát (Apollo 1) is banális technikai, technológiai malőr változtatta tragédiává. És láss csodát, még húsz évvel később is ott tartunk, hogy a technológia nagy vivmányaként ünnepelt Space Shuttle rendszer Challenger űrrepülőgépe a stratnál felrobban. És rá tizenhét évre megsemmisül a Columbia.

Mi ez az egész? Igen, lehet példaképp, netán analógiaként felhozni a Hidegháború űrversenyét, összevetni a mai piaci versennyel, de a fizika ettől még fizika marad.
Óriási mázli (illetve a Szojuz-1, Apollo-1, Szojuz-11, Challenger és Columbia legénységének és hozzátartozóiknak tragédia), hogy "csak ennyivel" megúsztuk és most még mindig merünk álmodozni.
Csak - lehet bármekkora piaci verseny, jöhet bármekkora lendületed adó új vízió - a fizikát nem lehet becsapni. Attól, hogy a fancy sci-fi filmek mást sugallnak, a Világűr még mindig halálos és a Földön nincs anyag, ami ezt a halálos közeget élhetővé tenné. A sikeres Mars-misszióhoz az alábbi faktorok kellenek:
- A lehető legrövidebb időre leredukálni az oda és egyúttal a visszautat,
- 100%-os valószínűségűre bebiztosítani a célpont elérhetőségét,
- A legénység számára az oda és a visszaútra is biztosítani kell a levegő-víz-élelem ellátását,
- A Mars felszínére sikeres leszállást kell tudni végrehajtani,
- A Mars felszínén biztosítani kell a sugárzás elleni védelmet,
- Definiálni kell azt az időtartamot, amit a legénység a felszínen tölt, hogy a küldetésnek értékelhető haszna legyen,
- Meg kell oldani a sikeres felszínelhagyás techológiáját és a sikeres Földre való visszatérést
Az egyirányú út ezek nélkül nem expedíció, hanem szimpla kivégzés.

Jól látható, hogy a fenti kihívások nagy hányada sem anyagtudmányilag, sem szerkezettanilag, sem energetikalilag nem valósítható meg a tudomány jelen állása szerint.
És itt hangsúlyoznám a Tudományt, mint alapkutatást, mert még ezen a téren is hiányoznak a megfelelő válaszok. Csak attól, hogy Elon Musk és hívei elhivatottak egy ügy iránt, a fentiek nélkül, emberrel nem jutnak el sehova. Kényelmesen naív dolog a "dicső múlt diadalaiból", szinte a semmiből jött autóipari sikerekből és pár látványos animációból a Mars meghódítását sikeresnek extrapolálni.

Singerkém 2017.08.20. 22:23:24

@wolves84lb: Figyu leszarom, hogy mennyibe kerül, nem ez a lényeg. Épp a Modell3 árát ütöttem be a gugliba, de ha 300 millóba kerül ez a szar, amivel téged etetnek, akkor is csak arról van szó, hogy összeraktak egy elektromos autót, ami már vagy 100 éve létezik, csak most nem kábelről megy, hanem akksiról.

Jössz nekem egy autóval, amiről azt hiszed, hogy egyenértékű problémát jelent a megvalósítása egy Marsra szállással, és utána még nekem írod, hogy ennyit tudok?!

ComLo 2017.08.20. 22:45:57

@Allesmor Obranna: Külön bocsi hogy erre kitérek, de értelmes emberekkel, sokkal nagyobb fun, erröl (is) vitatkozni ...

Én azt mondanám, az igazság a két álítás között van, de inkább a tiédhez közelebb. Az ür meghódítása, nagyon sok kockázatot hordott magával (a felsorolásodból kimaradat a majdnem tragikus apollo 13, ami szerintem simán belefért volna). És tény, a mars misszió, még ennél is több kockázatot hordoz magában.

Szerintem a kérdés az: a jelenlegi verseny, okozhatja-e azt, hogy az eddigieknél is több kockázatot vállaljanak. És itt hajlok a te véleményedre: az állam vs magánszektor harcban elképzelhető hogy nem. DE! Azért ebben sem lehetünk biztosak. lehet hogy annyira kell a befektetők felé a bizonyítás, esetleg az amerikai vezetés annyira akarja mutatni hogy "ők tudják" hogy bevállalják. Arról nem is beszélve, hogy kína, ha sikerül felnőni a többiek abszolult szintjére, gondolkodés nélkül vágna bele (szerintem), egy akár nagyon kockázatos küldetésbe is.

SZERINTEM a mars meghódítása 3 külön kérdéskör:
- szükség van-e rá: ezen is ment itt a vita, ebbe nem igazán szeretnék állást foglalni.
- Technikailag lehetséges-e: ebben veled értek egyet, jelenleg nem, és a jövőben is elég kockázatosnak tünik
- politikailag (gazdaságilag) lehet-e belőle tőkét kovácsolni: egyértelműen igen, de az előző két ponttal árnyalni kell a képet

Allesmor Obranna 2017.08.20. 23:29:40

@Singerkém: A Tesla autók titka az akkumulátor, amit a Panasonic fejlesztett ki. Nincs benne semmi extra. A Tesla Model S-ekbe (már a kísérletinek tekinthető Roadster után vagyunk!) még litium-ion akksi csomag kerül, amit hűteni kell, sérülés, vagy túl nagy energiafelvétel, netán gyártási pontatlanság esetén pedig kigyulladásra hajlamos. Annyi történt, hogy a Panasonicnak megérte, hogy már ekkora méretben is gyártson ilyet, ahogy gyárt a Toyotának is, illetve megérte nekik befektetni a labor körülmények közt jóideje létező litium-kristály technológiájú akkucsomagok gyakorlatias kifejlesztésébe is. Elon Musk egy már száz éve létező hajtásrendszernek veselkedett neki és nála - egyelőre úgy fest - bejött a dolog, hiszen a korábbi savas ólom, nikkel-kadmium és egyéb próbálkozásokkal nem lehetett épkézlább személygépjárművet alkotni.
Bejött a dolog, mondhatnánk, hiszen eladott idáig...75 ezer autót. És a részvényei alapján (de szigorúan a részvényeinek jelenleg prognosztizált értéke alapján) megelőzi a nagy amerikai autóipari triászt, vagy akár a Daimler AG-t is. Azokról az autógyárakról beszélünk, amelyek több tízmillió(!) autót gyártottak le a gyakorlatban. És mégegyszer mondom, ez csak a részvények alapján besorolt érték. Egy olyan korban, ahol a Fészbúk, vagy a Google értékesebb lehet, mint egy repülőgép vagy autógyár.
És ettől a hypetól van beszédülve sok ember, aki valójában csak hinni akar, mindegy, hogy miben és Matt Damon után annak igazi megfelelőjét is látni akarja a napfényes, netán kissé romantikusan naplementés sivatgara emlékeztető Mars felszínén. Mert a helyi horizontot is mutató és amúgy mesterségesen színezett NASA képeken ilyennek látszik az a bolygó, aminél a valóságban a látóhatár felett 45 fokkal már mélysötét az égbólt, hiszen olyan ritka és olyan vékony a légköre.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 23:47:11

@Allesmor Obranna:

"Elon Musk egy zseni? Csak egy kellően jól dotált techguru vállalkozó."

Csináld utána.

Amúgy lehet, hogy tényleg csak egy "kellően jól dotált techguru vállalkozó", de az itt kommentelgetők közül ki tett le akár csak ezredannyit is az asztalra? Hogy a régi mondást idézzem:

Fikázni könnyű, alkotni nehéz.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.20. 23:52:20

@Allesmor Obranna:

"És egy noname nick vagy a net egyik kis szegletében. "

Bár nem nekem írtad, azért engedd meg, hogy rákérdezzek: te nem egy noname nickkel szerepelsz itt?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.08.21. 00:00:17

@nyikk:

"Miközben az ISS "Live" és az összes hivatalos NASA kiadvány gömb alakú Földet mutat, aközben a Goce felmérése valami egészen mást."

Miért, milyen alakú Földet kellene mutatniuk?

Egy 1 méter átmérőjű földgömbön a Mount Everest alig 1mm kitüremkedés lenne. Valójában annyi sem, hiszen a csúcs nem rögtön a tengerszintről indul. Ugyanígy a Föld nem tökéletes gömb alakja sem lenne észrevehető.

Singerkém 2017.08.21. 06:18:21

@Allesmor Obranna: Én tisztában vagyok vele. Neki mondd: @wolves84lb

Alick 2017.08.26. 15:33:24

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Szerintem a Föld alakjával kapcsolatban ilyesmire gondolt a hozzászóló:

www.youtube.com/watch?v=NEg6UjVqhFE
:)

erkölcsi hulla 2017.09.20. 18:39:51

Ki a faszom akar a marsra menni? Teljesen halott bolygó, ilyen lesz a föld is nemsokára. Inkább ezt kéne megelőzni ebből a rengeteg pénzből, minthogy szállodát nyissunk a csiliárdosoknak a marsra. Vagy bányásszunk aszteroidákat, esetleg a holdat, fasztuja, csak ne a marsot.

Indie Crawford · http://indiecrawford.blog.hu 2017.09.21. 18:32:57

@erkölcsi hulla: Gyakran előjön ez a szembeállítás, hogy az űrkutatás és a Földi ökoszisztéma megvédése egymással ellentétesek lennének, de szerintem ez alapvetően téves felfogás. Mindkét dolog egy irányba mutat, az űrkutatáson keresztül egyrészt rengeteg tudást szerzünk arról, hogyan is működik a saját bolygónk, másrészt technológiát (a zöld technológiák jó része az űrkutatás kapcsán fejlődött ki), harmadrészt pedig egyfajta látásmódot: megtanuljuk értékelni a bolygónkat, látva, hogy milyen kicsi, törékeny és egyedülálló.

Az Hold és aszteroida bányászat és a Mars meghódítása szintén egy irányba mutatnak: egy gazdaság megteremtésére a világűrben, ennek a kirakósnak ezek mind a részesei, a technológiák, a gazdaságosság és a politikai akarat is úgy működik, hogy ezek a dolgok kiegészítik, segítik, következnek egymásból.

Továbbá ha netalántán mégis balul ütne ki valami itt a Földön, akár miattunk emberek miatt, akár rajtunk kívüli okokból, akkor az emberiség túlélési esélyeit eléggé megdobná, ha a kezünkben lenne az anyaföld nélküli létezéshez a tapasztalat, a technológia és persze ha lennének emberek akik, nos, élnek még ezután, mondjuk egy másik égitesten, ami azért lényegesen jobban hasonlít pl. a Földhöz, mint a Hold, illetve, mint a Naprendszer bármely más bolygója.

erkölcsi hulla 2017.09.21. 20:03:33

"megtanuljuk értékelni a bolygónkat, látva, hogy milyen kicsi, törékeny és egyedülálló."
- hidd el nekem attól még hogy 2 embert elküldesz a marsra, az itteniek kicsit sem lesznek környezettudatosabbak, mivel csak a profit és a termelés, a növekedés számít. Zöld technológia alatt gondolom a 'zöld' energiát érted, ami kicsit sem zöld, annak ellenére hogy agyon van hájpolva. Ugyanolyan káros és mérgező mint a fosszilis energia.
Második bekezdésedre csak annyit hogy először kéne esetleg másodszorra eljutni a holra, aztán harapni egy nagyobb almába, mivel a mars kicsit messzeb van mit a hold, amihez szintén közünk nincsen még. Aszteroidabányászat detto. Csak álmok mind. Majd talán 50-100 év mulva.
3. bekezdés: Ha a marson maradna pár ember, anyabolygó híján, pár generáción belül kihalna ott is mindenki, nem lenne elég a diverzitás, és a minimális populáció hogy fennmaradjanak, a technologiárol nem is beszélve.
Sok scifit olvasok, de amíg a földön nincs egységes összefogás, dúlnak a háborúk, és folyik a mértéktelen fogyszatás és pazarlás, a mars csak egy vicc. Eljut oda két ember Musk pénze folytán, neadjisten visszajönnek, de ennyi. Mint a hold, amihez szintén közünk sincs hiába járak már ott.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.09.21. 20:17:56

@erkölcsi hulla:

"attól még hogy 2 embert elküldesz a marsra, az itteniek kicsit sem lesznek környezettudatosabbak"

Ez igaz, de ettől mégis halad a technika, az pedig eredmény.

"először kéne esetleg másodszorra eljutni a holra"

Egyetértek.

"Ha a marson maradna pár ember..."

Igaz, épp ezért nem elég csak pár embert odaküldeni. Több ezer vagy tízezer fős kolóniákat kell létrehozni, ipart telepíteni stb.

erkölcsi hulla 2017.09.21. 22:12:47

Több ezer vagy tízezer fős kolóniákat kell létrehozni, ipart telepíteni stb."

van valami tanumány szerintem arról hog ymi a minimum létszám egy modern társadalom működőképességéhez, és az nem tízezer fő, hanem nagyságrenddel nagyobb.

+ Ha ezt szerinted komolyan lehet venni a mostani technológiai helyzetben, akkor következik a kerdés belőle, hogy te mit szívtál ember ?:D Ha lesz is ilyen az nem 50 és nem 100 év múlva történik, mire több 10 ezer szánnivaló marslakó lesz. Bár kétlem hogy túl lehet élni mondjuk 10 évet a marson a földtől teljesen elvágva, nagyon másak a körülmények.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.09.21. 23:06:01

@erkölcsi hulla:

"a minimum létszám egy modern társadalom működőképességéhez"

Na de nem elszigetelt társadalomról lenne szó. Szoros telekommunikációs kapcsolat a Földdel, emberek oda- és visszautazása, cserélődése, áruszállítások a Földről - vagyis eleinte semmiképpen nem lesz elvárás az önellátás.

"az nem tízezer fő, hanem nagyságrenddel nagyobb"

Szigorúan véve még a 10 milliós Magyarország sem lenne életképes önmagában, legalábbis nem a jelenlegi színvonalon. :P

"Ha ezt szerinted komolyan lehet venni a mostani technológiai helyzetben..."

Hol írtam, hogy a mai technológiai fejlettségi szinten?

Az 50 évet simán el tudom képzelni pusztán technológiai szempontból. Más kérdés, hogy az USA, Kína és a többiek az első Marsra szállás után éppúgy szarni fognak a Marsra, ahogy szartak a Holdra. Sokkal fontosabb dolgokra kell majd a pénz, úgymint hadsereg, háborúzás stb.

A magáncégeknek meg nem lesz pénzük erre, hiszen profitot nagyon sokáig nem hoz egy marsi telep.
süti beállítások módosítása