Csak a jövő maradt: programozási nyelvekről szóló sorozatom lassan kiteljesedik... Az ezoterikus programnyelvekről két posztra is futotta, írtam továbbá azokról, melyeket tanuláshoz ajánlhatok jó szívvel kezdők számára. Most néhány olyan nyelvet szedtem csokorba, melyekben a programozás jövőjét, de nem egy esetben a jelenét illetően is komoly potenciált látok, illetve amelyekről úgy gondolom, érdemes ismerkedni velük. 8 programnyelvet számláló jelenlegi listám koránt sem teljes, és merőben szubjektív is, de talán mégis nyújt némi rálátást a jelent és a közeljövőt illető trendekre.
Az ezoterikus programnyelveken mártúl vagyunk, ezúttal pedig egy valamivel praktikusabb válogatással állok elétek. Magyar és nemzetközi programozó fórumokon egyaránt visszatérő kérdés, hogy melyik programozási nyelvvel érdemes a szoftverfejlesztés rögös útjára lépni. Szeretnék bemutatni néhányat a legnépszerűbb, legelterjedtebb programnyelvek közül, kiemelt figyelmet fordítva olyan szempontoknak, melyek különösen vonzóvá tehetnek egy adott nyelvet a kezdők számára. Próbálom meglelni a gyakorlati alkalmazhatóság és az eredményes tanulás optimumát a programkód előállításának tudományterületén művészeti ágán.
A legtöbb programozási nyelvet azzal a céllal hívják életre, hogy valamilyen szempontból, valamilyen új környezetben, vagy valamilyen egyéb új technológia fényében jobb, szebb, hatékonyabb, megbízhatóbb, kényelmesebb fejlesztőeszközzé váljon.
A címben szereplő egyenlet nem vicc, és nem is puszta klikkcsali. A Brainfuck (szabad fordításban: agyf*sz) egy valódi programozási nyelv, noha egyáltalán nem nevezhető hagyományosnak...
Biztosan sokan tisztában vannak vele, hogy a számítógép rábírása arra, hogy azt tegye, amit „mondunk“ neki különböző, a gép számára értelmezendő jelkészletek, más néven programozási nyelvek, vagy rövidebben programnyelvek segítségével történik. Ezek a nyelvek egész nyelvcsaládokká rendszerezhetőek különböző szempontok szerint: keletkezésük ideje; a hardveres és szoftveres környezet, amiben a programok futnak; az adott nyelv és a számítógép közvetlen kódkészlete, azaz a gépi kód (a számítógép anyanyelve) közé iktatott értelmező rétegek milyensége; más nyelvekkel való hasonlatosság, a nyelvben megvalósuló koncepciók; technikai adatok stb.
C++, PHP, JavaScript, Turbo Pascal, Perl, ADA, BASIC, Assembly… A sort elég hosszasan folytatni tudnám, nem ritka, hogy egy adott nyelvnek különböző dialektusai is léteznek. A legtöbb nyelvet azzal a céllal hívják életre, hogy valamilyen szempontból, valamilyen új környezetben, vagy valamilyen egyéb új technológia fényében jobb, szebb, hatékonyabb, megbízhatóbb, kényelmesebb fejlesztőeszközzé váljon.