Azoknak sincs szégyenkezni valójuk akik a kódolással kevésbé állnak intim viszonyba, és inkább eggyel absztraktabb szinten, grafikus szerkesztői felületeken keresztül űzik a számítógépes játékkészítés ultramenő mesterségét. A legeredményesebb út a közhiedelemmel ellentétben általában a legélvezetesebb is, és ez személyről személyre változik. Ez a cikk mégsem első sorban nekik szól. Az általam bemutatni kívánt játékmotor, bár számtalan játékfejlesztéssel kapcsolatos eszközt ad használója kezébe, mégis csak egy programozói keretrendszer. Nem jár hozzá alapból szerkesztő felület, noha akadnak rá azért ilyen eszközök is.
Az interaktív felületekhez képest egy programkönyvtár vagy keretrendszer nagyobb szabadságot kínál, de természetesen emellett nagyobb önállóságot is követel meg, és persze magasabb szintű programozói ismereteket. Egyszóval nem szolgálja föl csokornyakkendős pincér az étlapot, viszont biztosak lehetünk abban, hogy azt esszük meg amit főztünk.
Az utóbbi másfél-két évtizedben nagy változások történtek a weben, a korábban egyszerű weboldalak helyét az interaktivitás, a gazdag megjelenés, az applikáció szerű webes tartalom vette át. A böngésző komoly szoftver platformmá nőtte ki magát, irodai programok, közösségi alkalmazások, blogmotorok, weboldal készítő és karbantartó rendszerek jelentek meg és persze nem maradhatott ki a buliból a böngészős játékok armadája sem. A Flash bukása és a JavaScript, valamint a HTML5 mennybe menetele új irányt jelölt ki, szabványosított és támogatott környezetet biztosítva az applikációk és köztük a játékok fejlesztéséhez. Ma már a JavaScript fejlesztő a böngészőn keresztül közvetlenül a videókártya nyújtotta számítókapacitáshoz is hozzáfér, így már az interaktív 3D-s megoldások sem jelentenek gondot és a modern hardveren a böngészőben futtatott JavaScript kód teljesítménye egyre közelíti a közvetlenül a gép operációs rendszere által futtatott önálló alkalmazásokét. A sokáig félreismert, rossz hírű JavaScript pedig már nem csupán a böngészőben a kliens oldalán, de a vonal másik végén, a szerver oldalon is remekel. Nem csoda, hogy a JavaScript programozó ma a legkeresettebb a piacon.
Természetesen én is egy JavaScriptes játékmotort szeretnék most bemutatni, nem mást mint a Phaser nevezetűt.
Az ötletgazda Richard Davey (Rich) elmondása szerint a motort a szükség, a frusztráció és a lehetőség hármasának együttállása szülte. Tény, hogy a webes horizont fent leírt tágulásával égető szükség mutatkozott a játékfejlesztők dolgát megkönnyítő motorokra. Ezek sorra fel is bukkantak, az egyszerű és probléma-specifikusaktól, az univerzális megoldásokat kínálókig, az ingyenesektől, a fizetősökig szépen beterítették a piacot. A különböző szempontoknak megfelelően aztán kialakultak a piacvezető nevek.
A Phaser kifejezetten a webes platformot célozza meg, egy Pixi.js nevű másik, önállóan is használható keretrendszer képezi az alapját ami a webes vászonra, a canvas html elemre való rajzolást hivatott megkönnyíteni, a geometriai primitívektől, a különböző formátumú képi adatokon át, az animációig. Ehhez jönnek hozzá a Phaser kincset érő extrái, fájl-kezelés, felhasználói input, különböző variálható, fizikát szimuláló motorok, hangkezelés és még rengeteg egyéb.
A motor nagy előnye versenytársaival szemben, hogy nyílt forráskódú és ingyenes, üzleti projekt megvalósítására is korlátlanul felhasználható. Ezenkívül gyors, funkció-gazdag, mobilra is optimális környezetet kínál, valamit masszív közösség fejleszti és dokumentálja folyamatosan. Ez utóbbira nagy szükség is van a web gyorsan változó közegében. A fejlesztést kézben tartó PhotonStorm a motornak hála meghatározó pozícióba került a piacon, és a játékmegrendelések mellett szerencsére jut idejük a Phaser fejlesztésére is, illetve vélhetően a két folyamat egymást is segíti.
Több motor kipróbálása után én a Phaser mellett döntöttem és eddig nem is bántam meg a dolgot, úgyhogy ajánlom mindenkinek aki költség- és időtakarékosan kívánja lemenedzselni kisebb-nagyobb webes játékfejlesztői munkáit.
