Margaret Hamilton: még több női princípium!

avagy az asszony, aki a Holdra hekkelte az emberiséget

2016. február 25. - Indie Crawford

Blogom eddig rövid pályafutásásnak íve, ami a tematikát illeti, felrajzolható a programozás-űrkutatás-női princípium vonalon. Ez az ív pedig markánsan vezet minket tovább a nőhöz, akinek programozói tudása lehetőve tette a holdraszállást egy olyan korszakban, amely egyszerre tekinthető az űrhajózás és az informatika hőskorának is. Margaret Hamiltonnak hívták az illetőt.

Margaret Hamilton űrhajót programoz
Margaret Hamilton űrhajót programoz

Ha Ada Lovelace volt a programozás ősanyja, akkor Hamiltont nyugodtan tekinthetjük a modern programozás nagyasszonyának. 1936. augusztus 17-én, Indiana államban született az USA-ban. A matematikai diploma megszerzése után, rövid ideig gimnáziumi tanárként tevékenykedett, majd Bostonba költözött, hogy absztrakt matemtikával egészítse ki addigi tanulmányait. 1960-ban került az MIT-hoz, ahol a csillaga hamar emelkedni kezdett.

Az MIT, vagyis a Massachusetts Institute of Technology számít a Föld tudományos és technológiai szívcsakrájának. Egy olyarn magánintézmény, mely az egyetemi tanulmányok mellett a gyakorlati kutatásra helyezi a hangsúlyt. Nobel-díjasok, asztronauták és egyéb a szürkeállományukról híres emberfajták játszótere ez, Hamilton tehát meglehetősen jó társaságba keveredett.

Ebben az időben nem kifejezetten programozókat kerestek szoftvert fejleszteni, ugyanis nem volt ez még egy kiforrott szakma. Helyette olyan mérnököket, matematikusokat alkalmaztak programozónak a korai computerek birtokában lévő nagy intézmények, akik a helyszínen voltak kénytelenek megtanulni az adott masina sajátságaihoz igazodva a dolgok mikéntjét. Hamilton a meteorológiai osztályra került azzal a megbízással, hogy készítsen szoftvereket az LGP-30, illetve a méltán híres PDP-1 jelű számítógépekre.

'61-re már egy komolyabb rendszeren kellett dolgoznia. A hidegháborús évek kellős közepén az amerikai kormányzat a magánszektorral összefogva komoly erőforrásokat áldozott katonai fejlesztésekre. A SAGE elnevezésű projekt egy olyan komputer- és radarhálózatot takart, amely képes volt számtalan radar alapján egységes képet alkotni a légtérről. Ehhez pedig a valaha épült legnagyobb méterű számítógépre volt szükség. Ez volt az AN/FSQ-7, amely kb. 2000 négyzetméteren terült el és 250 tonnát nyomott. Szóvel ezt a dögöt kapta kézhez hősünk, és az itt elért eredményei tették őt esélyessé a NASA Apollo űrprogramjában használatos fedélezti szoftver vezető fejlesztői posztjára. Tudod, az Apollo-küldetés az, ami embereket jutatott a Holdra!

Így tehát az MIT azon laboratóriumához került, melynek feladata az Apollo, illetve később a Skylab projekteket működtető szoftverek fejlesztése volt. A Skylab az USA első űrállomása volt, és nagyban épített az Apollo- küldetések során fejlesztett technológiákra. Idővel Hamilton felügyelte és vezette a fejlesztéseket, másképpen szóval, ő lett a Jani Mari! Az Apollo-missziók korai szakaszában a csapata azokat a fedélzeti navigációs rendszereket tervezte és hozta létre, melyek a holdraszállásért voltak felelősek.

Egy ilyen rendszer tervezésekor természetesen a hibák kizárása maximális prioritást élvez. Hamilton érdemei közé tartozik számtalan, a számítógépes szoftverek megbízhatósága felé tett úttörő lépés. Olyan, a szoftverfejlesztés számára ma már megkerülhetetlen területek fejlődése kötődik a nevéhez, mint a hibakezelés, a minőségbiztosítás, az ember-gép interfész és az operációs rendszerek. Ő fektette le a mai megbízható szoftverek alapjait, olyan koncepciókat hívva életre, mint a szoftvertervezésasszinkronitás, prioritás-kezelés, end-to-end tesztelés és mások. Ezek minden mai szoftverben megtalálhatóak a kólaautomatától a kedvenc operációs rendszeredig.

margaret_hamilton_forraskod.gif
Hősünk némi forráskóddal

Az Apollo-11 küldetés juttatott először embert a Holdra Neil Armstrong személyében. Mielőtt azonban elhangzottak volna az éterben az felejthetetlen szavak, három perccel azelőtt, hogy a holdkomp elérte volna a Hold felszínét, probléma adódott. A számítógép riasztani kezdett, mivel az egyik, nem a leszállásért felelős radar, egy hibás állásban felejtett kapcsolónak köszönhetően automatikusan adatokkal kezdte bombázni annak áramköreit, értékes processzor-időt happolva el a landoláshoz szükséges számításoktól. A kapcsoló egyébként azért maradhatott a nem kívánt helyzetben, mert az ellenőrző kézikönyvben elírás történt. Végeredményben a számítógép az emberiség történetének drámai, nagy pillanatában túlterhelődött.

A Hamiltonéknak köszönhető robosztus szoftverdizájn azonban megmentette a helyzetet és az Egyesült Államok becsületét, talán még emberéleteket is. A számítógép ugyanis érzékelte a problémát, és nem csak, hogy hibajelzést adott le, de önálló akcióba is kezdett, mellőzve a kisebb prioritást élvező feladatot, teljes figyelmét a landolásnak szentelte. És míg hősünk az irányító teremből aggódva, majd elégedetten követte az adatokat, Armstrong és vele együtt az emberiség is szerencsésen Holdat ért.

margaret_hamilton_programozo_no.jpg

Margaret Hamilton később saját céget alapított az általa kifejlesztett modellre építve, 1986-ban pedig az Association for Women in Computing neki ítélte az előző hősőmről, Ada Lovelacről elnevezett díjat is. Kézenfekvő választás, ha engem kérdeztek!

A bejegyzés trackback címe:

https://indiecrawford.blog.hu/api/trackback/id/tr138419476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása